Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - A Nemzeti Együttműködésről címmel politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
72 napirendi pont tárgyalása során várhatóan az ülést is vezeti. Ezt azonban a Házszabá ly rendelkezései alapján csak akkor teheti meg, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul. (18.30) Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hozzájárule ahhoz, hogy Balczó Zoltán alelnök úr a napirendi pont tárgyalása során vezesse az Országgyűlés ülését. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm, jól látható többség. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége hozzájárult ahhoz, hogy az alelnök úr vezesse az Országgyűlés ülését a vita során. A Nemzeti Együ ttműködésről címmel politikai nyilatkozattervezet általános vitája ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Együttműködésről címmel benyújtott politikai nyilatkozattervezet általános vitája a lezárásig. Orbán Viktor és Lázár János, Fidesz, valamint Semjén Zsolt és Harrach Péter, KDNP, képviselő urak önálló indítványát P/16. számon kapták kézhez. Megadom a szót Lázár János úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! LÁZÁR JÁNOS (Fides z), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szólás lehetőségét. Először is szeretném figyelmükbe ajánlani a 2010. május 14ei ülés szó szerinti jegyzőkönyvét, i lletve a beterjesztett nyilatkozattervezetet, amelynek szóbeli indoklását mondanivalójának első felében Orbán Viktor már megadta önöknek. Nem a szó szerinti ismétlésbe bocsátkoznék bele, hanem néhány rendező elvre szeretném fölhívni képviselőtársaim figyel mét abban a reményben, hogy a mai ülésnapon az általános vita megkezdésével, majd a következő hetekben a részletes vita lefolytatásával a nemzeti együttműködés jegyében meg tudjuk nyerni képviselőtársainkat ezen dokumentum megszavazásához, illetve támogatá sához. Először talán a formáról szeretnék néhány szót ejteni, hiszen az alkotmányügyi bizottság ülésén már, amikor az általános vitára való alkalmasságról döntöttünk, többen megkérdőjelezték, hogy a rendszerváltozás után húsz esztendővel, a parlamentáris v iszonyok között egy ilyen politikai nyilatkozat az alakuló ülésen miképpen kerülhet benyújtásra, és ott vane a helye. Mi azt gondoljuk, hogy Magyarországon olyan volumenű változás következett be a parlamenti választások eredményeképpen, amely egy új polit ikai, új társadalmi helyzetet teremtett, ezért ennek az új korszaknak a nyitányaképpen azoknak a társadalmigazdasági viszonyoknak a meghatározására, az újonnan fölálló kormány működési elveinek a meghatározására és a parlament tevékenységének keretbe fogl alására szükséges a Magyar Országgyűlésnek egy politikai nyilatkozatot elfogadni. Ennek a politikai nyilatkoznak az alkotmányos és házszabálybeli követelményeit teljesítettük. Az a kérdés, hogy teljesítettüke a társadalmi követelményeit. Először is hadd h ívjam fel arra a figyelmüket, hogy Magyarországon még nem zajlott soha olyan demokratikus alkotmányos választás, amelyben a választáson részt vevő polgárok kétharmada arra hatalmazott föl egyetlenegy pártot vagy politikai szövetségesét, hogy ennek az orszá gnak a megváltoztatásába kezdjen bele. Ezt azért tartom fontosnak, mert az elmúlt évszázadokban az önrendelkezés jogát a magyarok vagy forradalommal, vagy 1988ban és '89ben tárgyalásos úton, vagy 1990ben paktum segítségével,