Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
995 folyamatosan az erősebb kutya számottevően kedvezőbb szaporodási esélyeiről akarnak törvényt alkotni. Köszönöm szépen. (Derültség a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Schiffer András képviselő úr, 15 perces időkeretben. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kihasználom azt a pár percet, amíg van politikatudós a teremben, és próbálnék tovább érvelni amellett, amiről Karácsony képviselőtársam beszélt; úgy értettem, hogy itt az e lső sorokban. Miután önkormányzati képviselőválasztásról van szó, nagyon szeretném kérni, hogy próbáljuk szétválasztani azt a feladatot, ami a falvakban és a kisvárosokban hárul az egyes jelölő szervezetekre attól, ami a nagyvárosokban és a fővárosban hár ul rájuk. (19.40) Egy új szervezet - legyen az akár civil szervezet, akár egy új párt - feltéve, hogy nem rendelkezik hatalmas anyagi forrásokkal, ami, lássuk be, nem tipikus, eléggé valószínű, hogy nem tud egy olyan típusú - és kivételesen nem akarok Kuba tov képviselőtársra hivatkozni - legális adatbázissal, hálózattal rendelkezni, amivel néhány nap alatt, főleg az első napokban begyűjthető a többezres ajánlószelvénymennyiség. Akkor, amikor önök forradalomról beszéltek az elmúlt napokban, nyilván azzal ve tettek számot, hogy az elmúlt húsz évben az egész demokratikus intézményrendszer tekintélye miként hanyatlott. Jó lenne azzal is szembenézni, hogy ez az állapot az a helyzet, ami ma övezi a magyar demokráciát, a magyar parlamentet, az nem független attól, hogy KeletKözépEurópában példátlan módon befagyott a politikai mező az elmúlt húsz évben. Húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar parlamentben új szereplők jelenjenek meg, és ez ott kapcsolódik össze az önkormányzatok sokszínűségével vagy éppen a helyhatósági testületek sokszínűségének a hiányával, hogy ahhoz, hogy a magyar demokrácia a megújuló képességét vissza tudja nyerni, elengedhetetlen az, hogy a helyi demokráciában minél több új szereplő legyen. És nem tudom szétválasztani ezt a törvényja vaslatot én sem azoktól az anyagi jogi törvényektől, törvényjavaslatoktól, amiket az utóbbi napokban a Ház elé terjesztettek, mert valóban, ez az egész komplexum egy irányba mutat. Ha ez így hatályba lép, akkor egyszínű önkormányzatok lesznek. Nem feltétle nül mindenütt narancsszínű önkormányzatok, de egyszínű önkormányzatok lesznek, ez pedig semmiképpen sem tesz jót annak, hogy a választók akaratának megfelelő, a választói tagolódásnak megfelelő képviselet legyen a helyhatóságokban. Azt láthattuk az elmúlt húsz évben, hogy ha különböző gátak miatt - és ebből az egyik az ajánlószelvénygyűjtés, de lehet beszélni a küszöbről, és sok minden másról is , ha ezek a gátak fennmaradnak, sőt még tovább szigorodnak éppen a helyi demokráciában, akkor az állampolgárok még kevésbé fogják azt érezni, hogy egy helyi képviselőtestület, vagy majd ha a választójogi reformról beszélünk, az Országgyűlés valóban az ő akaratukat, valóban a helyi közösségekben meglévő érdektagolódást fejezi ki. Tehát amellett szeretnék érvelni, h ogy vizsgálják fölül akár oly módon is a 9 napos lerövidítésre tett javaslatukat, hogy esetleg a kampányidőszak ne egységesen rövidüljön le, településtípustól, választókerülettől függetlenül - önkormányzati választásról beszélünk , egyszerűen azért, mert nem feltétlenül csak az LMPt állítják - lehet, hogy minket nem is állítanak - megoldhatatlan feladat elé. De - éppen az előző évi, amikor először indultunk, az európai parlamenti választási kampány tapasztalatából mondom - esetlegesen újonnan érkező párto kat, ami Magyarországon megy csodaszámba, mert Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban folyamatosan jelentkeztek új
