Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - A Nemzeti Együttműködésről címmel politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STEINER PÁL (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
96 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre Steiner Pál képviselő urat illeti a szó. DR. STEINER PÁL (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nincs kétségem afelő l, hogy a jelentős mandátumfölénnyel bíró FideszKDNP a mai napon vagy a határozathozatalkor el fogja fogadni ezt a nyilatkozatot, a vitában elhangzottak ellenére, annak figyelembevétele nélkül. Ugyanakkor ebben a rövid hozzászólásban mégis szeretnék egy k érdést felvetni. Többször próbáltam Lázár frakcióvezető úrnak az alkotmányügyi bizottság ülésén is felvetni ezt, de kitért a válasz elől, ezért úgy gondolom, hogy itt is hangozzék el a kérdés, és reményeim szerint a válasz. A nyilatkozat első oldalának uto lsó passzusában azt mondja a szöveg: lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Azt szeretném tisztelettel megkérdezni, mi lesz azokkal a magyar polgárokkal, akik Magyarországon élnek, Magyarországo n dolgoznak, Magyarországon vállalkoznak, de nem akarnak belépni ebbe a nemzeti együttműködés rendszerébe. Mi lesz azokkal a polgárokkal, akik továbbra is a köztársaság alkotmányában gondolkodnak? Az lesz, hogy majd ennek a rendszernek a felelősei, a helyi Fideszelnökök rendre fogják őket utasítani? Ki fogják őket oktatni arról, hogy hogyan kell majd együtt élnie ebben a nemzetben? Később lesz majd nemzeti brigádmozgalom, és lesz nemzeti módon tanulni, élni és dolgozni? (Wittner Mária: Meg Hazafias Népfron t!) Erre a kérdésre nagyonnagyon szeretnék egy egzakt választ kapni, nem elsősorban saját szempontomból, hanem annak a soksok embernek a nevében, akikről elhangzott, hogy egyébként nem szavaztak a FideszKDNPfrakcióra. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP pad soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Pósán László képviselő úrnak. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Részben Schiffer úr felvetésére, részben a korábban elhangzottakra, azért jegyezzük meg azt, ho gy ha csak azt tekintenénk forradalomnak, ahol százszázalékosan állnak mögötte, akkor nem is tudom, hogy önök, mondjuk, ötven vagy hány éven keresztül az 1917es orosz dolgokat miért tekintették forradalomnak, vagy akár a francia forradalmat miért tekintet ték forradalomnak. De tegyük hozzá nyugodtan azt is, hogy 1848ban szerte Európában és így Magyarországon is az, hogy mi történt, mondjuk, a politikai centrumokban, azt nagyon sok helyen az emberek nem is értették és nem is tudták. Tehát ha mi ezeket forra dalomnak nevezzük, akkor tisztelettel azt gondolom, hogy konzekvensen ezt mindenki, aki ennek a kérdésnek és ennek a kifejezésnek a felvetésével foglalkozik, gondolja végig, hogy adekvátan bizony lehete használni. Schiffer úrnak volt egy felvetése a válas ztójogi kérdéssel kapcsolatban, szintén legyen szabad megjegyeznem: minden kornak a választójogi törvényét az adott kontextusban kell szemlélni. Tehát mondjuk, a Bethlenkor választójogát ne hasonlítsuk össze a mai magyar vagy akár mai világ állapotával. ( Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) Már csak azért sem, mert akkoriban, az 1920as években tőlünk nyugatabbra voltak olyan országok, ahol a nőknek nem volt például választójoga. Csak egy zárójeles megjegyzés. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a K DNP padsoraiban.) (20.20) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló 15 perces időkeretben Novák Előd képviselő úr, Jobbik.
