Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
818 marad az eredeti időpontban, vagy mondjuk, május 31éig kell az önkormányzatnak dönteni, hiszen ebben az esetben nem áll elő az a helyzet, amiről én beszéltem. Az összes többi esetben pedig meghagyjuk az önkormányzatoknak, hogy ezekben a kérdésekben július végéig döntsenek. Itt azonban szintén beleütközünk még egy további problémába, amely - hogy mondjam - indokolttá tenné azt, hogy még további módosító javaslatokat adjunk be, hogy ezekhez a viszonylag egyszerű módosításokhoz is, ami az alapító okiratot érinti, ugyanolyan szigorú egyeztetési előírásokat ír elő a törvény, mint mondjuk, az intézménymegszüntetés esetében. Nyilvánvalóan ezek a rendkívül szigorú előírások már olyan bürokratikus akadályokat jelentenek egy önkormányzat számára, amelyeket egyébként érdemes meggondolni, hogy helyese fenntartani, helyese, mondjuk, a gyógytestne velés megszervezésével kapcsolatosan ugyanazokat az egyeztetési szabályokat előírni, mint egy intézménymegszüntetés esetén. Az én válaszom az, hogy nem, nem helyes, ez teljesen felesleges, adminisztratív, bürokratikus teher mind az önkormányzatoknak, mind mások számára. Ebből a szempontból szintén értelmezhető Kósa Lajos képviselőtársamék javaslata, ami azt mondja, hogy az ilyen típusú egyeztetéseket az iskola hatáskörébe utaljuk át, és az iskola bonyolítsa le ezeket az egyeztetéseket. Azonban azt nem hisze m, hogy például egy iskolamegszüntetés, intézményfenntartói átadás esetén helyes, ha az önkormányzatról ez az egyeztetési kötelezettség átkerül az intézményre, mert ezeket az egyeztetéseket ilyen nagy léptékű átszervezés esetén teljesen egyértelműen szerin tem továbbra is az önkormányzatnak kell lebonyolítani. Az előttem szóló képviselő asszony felvetette, hogy miért is szükséges ilyen gyorsan meghozni ezeket a döntéseket. Azért szükséges meghozni ezeket a döntéseket, illetve ezt a döntést, ezt a módosítást, mert ebben az esetben még lehetősége van az önkormányzatoknak kisebb jelentőségű kérdésekben ezen a nyáron július végéig dönteni. Szerintem ez fontos kérdés. Itt többen elmondták, hogy bizonyos költségvetési kényszer is van az önkormányzatokon, és bizonyo s kisebb jelentőségű átszervezések, akár osztályösszevonások, osztályindítások esetében az önkormányzat dönthet július végéig. Valóban, például egy osztályindítás is átszervezésnek minősül, hiszen érinti az alapító okiratot, és ebben az esetben előállhat a z a helyzet, hogy május elején vannak a beiratkozások, még egykét gyerek valamikor júniusban beiratkozik az iskolába, és akkor hirtelen szembesül az intézmény, illetve az önkormányzat azzal, hogy a határidő már lejárt, ilyen kérdésekben május 15e után ne m dönthet, és mégiscsak dönteni kell, hiszen a törvény, a közoktatási törvény más paragrafusaival ütközik, hiszen például átlépte az adott osztályon, az adott évfolyamon a maximális osztálylétszámot a gyerekek közössége. (15.50) Ebben az esetben szintén helyes, hogy július végéig kitoljuk egyébként ezt a határidőt. Tehát én azt hiszem, hogy rugalmasabbá tesszük a rendszert, ha kisebb jelentőségű átszervezéseket megengedünk július végéig. Hiller István felvetette azt a kérdést is, hogy miért történik ennyi aprócseprő törvénymódosítás. És valóban, jogos is lenne a felvetés, csak hát az a helyzet, hogy most még nincs kormány, illetve nincs működőképes kormány, hiszen ma kezdett működni a kormány, viszont itt ránk égtek ezek a feladat ok. Itt bizonyos értelemben tűzoltásról van szó. Viszont Hiller Istvánnak a figyelmébe ajánlanám: számolja össze, hogy kormányzásuk nyolcadik évében, az utolsó három hónapban hány közoktatási törvényt módosító javaslat jött be a parlament elé. Amikor már m űködött a kormány, amikor már nyolc éven keresztül ők kormányoztak, akkor - el kell mondjam - az utolsó 34 hónapban 5 vagy 6 törvénymódosítással birkózott folyamatosan a parlament. Itt teljesen másról van szó. Azt gondolom, a magyar közoktatási rendszer é rdekében is fontos, hogy ezek a törvények, ezek a törvénymódosítások, amelyek a parlament elé kerültek, elfogadásra
