Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz):
812 fenntartókat arra, hogy magas osztálylétszámok legyenek, hogy majd 23 elsőssel hátha boldogul a pedagógus. Akkor ez a gyerekbarátság nem ébredt meg önben. Nem baj, nem késő. Meg lehet fordulni a dam aszkuszi úton. Helyes. Majd akkor azért nyilván érdekes mondatokat fogunk hallani öntől azokban az intézkedésekben, amikor ön asszisztált ahhoz, hogy hogyan kell az iskolákat költségvetési értelemben úgy racionalizálni, hogy igazából perdöntő forrásokat vo ntak ki mindenünnen, hogy hogyan lehetett olyan kampányokat szervezni önkormányzatok ellen, ahol egyébként az önkormányzatok pont a leghátrányosabb helyzetű családokon akartak segíteni, és akkor az önkormányzatoktól minden lehetőséget elvontak. És hogy hog yan lehet közoktatási megállapodást kötni viszont olyan szervezetekkel, tíz évre, az ön aláírásával, ahol viszont nyilvánvaló, hogy az oktatási normatívák leszívásán túl a gyerekekre igen kevés figyelem fordítódik. Nem baj, örülök annak, hogy Hiller úr vég ül is revideálta a korábbi álláspontját, és akkor fogjunk össze, kedves képviselőtársam, a valóban gyerekközpontú oktatás megteremtése érdekében. Szerintem az, hogy a büfét az iskola üzemeltetie vagy sem, nem a gyerekközpontú oktatás része; az én javaslat om csak kis horderejű átalakításoknál számít igazán. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most ugyancsak két percre Ipkovich Györgynek adom meg a szót, az MSZP képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy tisztelője vagyok Kósa Lajos kollégámnak, és értem én azokat a gondolatokat, amelyek ezt a módosítást vezérlik. Én inkább azt hiányolom, hogy nagyon megállt útközben a toll, hisz az igazi kérdésre nem igazán ad választ az előterjesztés, ami úgy szól, hogy ha e rendnek megfelelően az intézményátszervezés megtörténik, és mondjuk, egy önkormányzat, egy fenntartó úgy dönt, hogy meg kívánja szüntetni az iskoláját, és az oktatás terhét egy másik önkormán yzatra fogja rátestálni, mi van a pénzzel. Hisz tulajdonképpen az oktatás finanszírozása körül forog ez a kérdés, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy húsz éve a normatíva egy részét fedezi az oktatási költségeknek, a másik részét az önkormányzat teszi hozzá. Az zal a döntéssel, hogy átszervezem az iskolámat - ne adj' isten, megszüntetem, ahogyan Dunántúlon az aprófalvak esetében elő szokott fordulni , és egy másik önkormányzatra testálom át a feladatot, mi lesz azzal a hozzátett önkormányzati hozzájárulással, am i pedig kell egyegy gyerek oktatásához? Különösen igaz ez a középfokú oktatás tekintetében, ahol még közoktatási megállapodást sem kell kötni. Ezért inkább arra ösztönözném Kósa képviselőtársamat, hogy ezt a problémát továbbgondolva egészítsük ki, és gond oljuk végig együttesen az oktatás folyamatát, nemcsak az átszervezés, hanem a finanszírozás oldaláról is. Köszönöm a figyelmet, képviselőtársaim. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Pichler Imre képvisel ő úrnak adom meg kétperces hozzászólásra a szót. Képviselő úr! PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előbb elhangzott a forráskivonás, hogy az önkormányzatok tulajdonképpen erőn felül teljesítenek. Szeretném emlékeztetni a szoc ialista képviselőtársainkat, hogy 2002ben, amikor a Medgyessykormány elkészítette a száznapos programját, akkor 185 ezer forint volt egy első osztályos tanuló normatívája, 2010ben pedig 132 ezer forint. Mi ez, ha nem forráskivonás?
