Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
9 A Nemzeti Gazdasági Minisztérium integrációs pontja a stratégia, a stratégiai gondolkodás, az a hosszú távú gondolkodás, amely mára talán elveszett a magyar gazdaságpolitikából. Hiszen amikor szakmai közvélemény előtt beszélünk, szakemberekkel beszélgetünk, sokszor találkozhatunk azzal a nosztalgikus, időnként fájdalmas felsóhajtással, hogy sajn os Magyarországon nincsen iparpolitika, sajnos Magyarországon nincsen kereskedelempolitika. Mi magunk tudjuk, akik az előző ciklusban is képviselők voltunk, hogy az energiapolitikai stratégiát olyan körülmények között fogadtuk el, amikor éppen csak az alap pontjai, a kiindulópontjai változtak meg, és ez a jogszabályban nem tükröződött. Vagyis azt is mondhatjuk, hogy sajnos ma Magyarországnak nincsen energiapolitikai stratégiája sem. Általában ma Magyarországon a magyar politikában sajnos a gazdaságpolitikáva l kapcsolatos stratégiai gondolkodás hiányzik vagy csak nagyon gyengén van jelen. Fizetjük az árát. (13.30) Fizetjük az árát, hiszen tudjuk, hogy Magyarországon 2004 óta folyamatosan csökken a gazdasági növekedés; azt is tudjuk, hogy 2006 óta a magyar gazd aság növekedési üteme nem éri el az 1 százalékot. Azt is tudjuk, hogy nálunk korábban kezdődött a gazdasági válság, mint a világ bármely más országában, és erős a gyanúnk, hogy sajnos nálunk az is lehet, hogy tovább fog tartani, hacsak radikális lépésekkel a közeljövőben ennek elejét nem tudjuk venni. Vagyis szükségünk van gazdaságstratégiára, szükségünk van egy olyan minisztériumra és egy olyan miniszterre, aki integrálja a részérdekeket, a gazdaságfejlesztés hosszú távú részérdekeit, amely egy magyar nemz eti gazdaságstratégiát állapít meg. Nemzetit, amely nem mások ellenében fogalmazódik meg, hanem azért nemzeti, mert az egész politikai közösség, az egész magyar nemzet érdekét szolgálja. Amely gazdaságpolitikai stratégiákat nem olyan taktikai lépésekre épí t, amely különböző társadalmi csoportokat játszik ki egymás ellen, amely választási megfontolásokból preferál vagy diszpreferál társadalmi csoportokat, amely településtípusokat sorvaszt el vagy éppenséggel varázsol elő általánosan és erőltetetten fejleszte ttnek, hanem egy olyan nemzeti gazdaságfejlesztési stratégiára, annak kidolgozására és érvényesítésére, amely az egész ország, az egész magyar nemzet számára előrelépést tesz lehetővé. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - mint a neve is tükrözi - a fejlesz téspolitika gócpontja. Az elmúlt évek számos keserű tapasztalatot hoztak számunkra abból a szempontból, hogy ha a fejlesztéspolitika szétaprózódott, ha a hatáskörök nem világosak, ha nem áttekinthető a döntéshozatali és végrehajtási mechanizmus, akkor bizo ny a fejlesztéspolitika elbizonytalanodik, az elsődleges célok eltűnnek vagy csak a távolabbi jövőbe tolódnak ki, a végrehajtás során, a források felhasználása során pedig megjelenik a korrupció. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladata a magyar fejlesz téspolitikát ismét határozott kontúrúvá, jól működővé, a célokat hatékonyan megvalósíthatóvá tenni, és tisztává tenni a magyar fejlesztéspolitikát. Felszámolni a korrupciót, száműzni az európai uniós források környékéről és az európai uniós forrásokról val ó gondolkodásból annak a feltételezését, hogy az uniós források felhasználása majdhogynem egyenlő a korrupcióval; tiszta közéletet teremteni, tiszta fejlesztéspolitikát teremteni és az uniós források hatékonyabb felhasználásának a feltételeit megteremteni. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányzati koordináció, a közigazgatás és az igazságügy minisztériuma, összefoglalóan úgy is mondhatjuk, hogy azoknak a területeknek a minisztériuma, amelyek az állam leglényegét, az állam közigazgatási intéz ményrendszeri magvát adják. Idetartoznak azok a területek, amelyek javításra, átalakításra, reformra szorulnak azért, hogy a magyar állam ismét jól működő, hatékony állam legyen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar állam az elmúlt időszakban nem segítette Magyarország versenyképessé válását. A gazdaság szereplői, akárcsak a polgárok, nem partnert, hanem sok esetben ellenfelet találtak az államban. A politikusok időről időre, a választások közeledtével mindig megfogalmazták a polgárközeli közigazgatást, a p olgárokat szolgáló állam eszméjét, azonban soha egyetlen lépéssel nem jutottunk ehhez közelebb. A magyar állam ma nem működik hatékonyan, a felelősségi viszonyok elmosódottak, a működés pontatlan, a szabályozás kapkodó. A magyar állam