Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - A Nemzeti Együttműködésről címmel politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
80 Tisztelt képviselőtársam, aztán amikor elolvastam a polit ikai nyilatkozatot, azon gondolkodtam, hogy ezek a szavak, amiket beleírtak a nyilatkozatba, az, hogy nemzeti együttműködés, és a mottó, amit választottak, a “legyen béke, szabadság és egyetértés”, azt a kérdést vetette föl bennem, hogy vajon az elmúlt nyo lc évben miért nem ezek a szavak, miért nem ez a mottó vezette az ellenzék politikáját. Szerintem nem szerencsés az, ha mindig az üléspont határozza meg valakinek az álláspontját, hogy amikor kormányra kerül valaki, rögtön fontos számára az együttműködés, fontos számára a béke, fontos számára a szabadság és az egyetértés, és arra szólítja föl a többi képviselőt a magyar parlamentben, hogy csak ez az út létezik, az együttműködés, a béke és a nemzeti konzultáció, nemzeti együttműködés. Én annak örültem volna, és talán akkor lettek volna nagyon hitelesek ezek a mondatok, ha ezek az elmúlt nyolc évben nagyon sok pillanatban elhangzottak volna a Fidesz részéről, vagy ha esetleg néha úgy is cselekedtek volna azokban a történelmi pillanatokban, amikor erre az elmúl t nyolc évben számtalan lehetőség volt, akár a nemzeti csúcsról, akár bármely más, kormány által kezdeményezett együttműködésről legyen szó. Éppen ezért ilyen értelemben számomra hiteltelen az, amit a Fidesz a nemzeti együttműködési nyilatkozatban vagy épp en a mottóban megfogalmaz saját maga számára. Bízom benne, hogy a későbbi cselekvése a Fidesznek megtölti némi hitelességgel és tartalommal is ezeket a mondatokat és ezeket a szavakat, amik egyébként nagyon fontosak. Öt pontban próbáltam összefoglalni azt, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója miért nem fogja támogatni ezt a politikai nyilatkozatot, és én szeretnék végigmenni ezeken a pontokon. Az első az, hogy rögtön az első bekezdésben arról beszél a Fidesz elnöke, hogy visszaszerezte a magyar nép 2010ben az önrendelkezését. Nem 2010ben szerezte vissza, hanem 1989ben, a rendszerváltással szereztük vissza az önrendelkezési jogunkat, azóta kormányváltások történtek, demokratikus keretek között választottak a magyar emberek, és most a hatodik szabad vál asztáson vagyunk túl. Teszem hozzá, hogy ha igaz lenne, amiről ön beszél, akkor a Fideszkormány se lett volna legitim ’98 és 2002 között, hiszen akkor ők sem, önök sem ez alapján, az önrendelkezés joga alapján szerezték volna a hatalmat, és nem irányíthat ták volna az országot. A második ilyen fontos dolog a második pontban van. Önök arról beszélnek, hogy forradalmat vittek végbe a magyar emberek azzal, hogy ilyen sokan szavaztak önökre, és ezáltal kétharmados többséghez juthattak a parlamentben. Szeretném jelezni, hogy ez a hatalmas többség 17 ezer szavazatot jelent ahhoz képest, amit az MSZPSZDSZ koalíció 2006ban kapott. Most fel se merem tételezni, hogy ha mondjuk, nem 17 ezer, hanem 57 ezer szavazattal kaptak volna többet, akkor nem forradalom, hanem v ilágrendváltás következett volna be az egész világon. Én azt gondolom, hogy helyén kell kezelni a dolgokat. Ilyen alapon még azt is lehetne mondani, hogy már akkor ez a második forradalom, hiszen akkor 2002ben is rendszert váltottak az emberek, hiszen önö ket elküldték, és jött utána egy szocialista kormány, akkor ez most már a második forradalom itt az elmúlt húsz évben. Azt gondolom, hogy ezekkel a minősítésekkel érdemes történelmi hűségszerűen élni, és nem mindenre ráaggatni, mert ezáltal magának a szóna k a tartalmát koptatják és erodálják. Aztán a harmadik, amikor arról beszélnek, hogy egy régi rendszert döntöttek meg. Énszerintem a rendszert ’89ben a rendszerváltással döntötték meg, és azóta hál’ istennek Magyarországon demokrácia, jogállam, piacgazdas ág van, és hál’ istennek nem jött létre ehelyett semmiféle új rendszer. Erre mindenféleképpen érdemes odafigyelni, amikor kommunikálnak. Azt se egészen pontosan értem, hogy hogyan szavazhattak az emberek a nemzeti együttműködés rendszerére, amikor ez a szó összetétel soha nem hagyta el az önök száját a választási kampány során, ezért erre egészen biztosan az emberek nem szavazhattak a szavazóurnákban. Sok minden másra igen, de erre egészen biztosan nem. A negyedik pontban, a negyedik bekezdésben is a felsoro lással is van gondunk, ahol a munkáról, otthonról, családról, egészségről és rendről beszélnek. Ha már sokat idézték ’56ot és ’89
