Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP):
717 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítéséve l összefüggő módosításához benyújtott T/21. számú törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt teljesen magáénak érzi, jó szívvel támogatja. Külön örömünkre szolgál, hogy az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság ellenszavazat és tartózk odás nélkül, egyhangúlag elfogadta, megszavazta a T/21. számú törvényjavaslatot. Egy kiemelten fontos törvényjavaslat áll előttünk, ugyanis nagy kincsünkről, ha nem a legnagyobbról, a családról szól. A családról, amelyről a XIX. századi nőoktatás apostola, a XIX. század iskolaalapító nagyasszonya, Veres Pálné a következőt mondta: amilyen a nő, olyan a család; amilyen a család, olyan a társadalom. Ha igaz, hogy amilyen a család, olyan a társadalom - márpedig Veres Pálnénak elhihetjük , akkor elemi érdekünk, hogy a családtámogatás törvényi szabályozása közelítse meg a majdnem tökéletest, lássuk világosan a célokat, szem elől nem tévesztve a prioritásokat. Mi ma a prioritás? Tudjuk, hogy a családtámogatás szoros összefüggést mutat nemzeti sorskérdésünkkel, a s úlyos demográfiai mutatókkal, a nemzet fogyásával. Ezt a felelősséget érezte át az első Orbánkormány, és három pilléren álló családtámogatást vezetett be. Azok a családok - ez volt az első pillér , ahol a fejenkénti jövedelem nem érte el a minimális nyug díjat, rendszeres gyermekvédelmi támogatást kaptak, 13. havit is. A második pillér volt a családi adókedvezmény, a harmadik pillér pedig a családi pótlék volt, amiből a 13. havit is megkapták a családok. Az első Orbánkormány a családi pótlékot szétválaszt otta az iskoláztatási támogatástól, ez utóbbit iskolalátogatáshoz kötötte. (18.50) Ez eredményes lépés volt, mert a notórius iskolakerülő gyerekek jelentős része eleget tett iskolakötelezettségének. Sajnálatos módon 2002 júniusában ezt az iskolalátogatásho z kötött iskoláztatási támogatást a Medgyessykormány eltörölte, és a családi pótlék egységes fogalmi visszaállítása mellett döntött. Ennek az lett a következménye, hogy a családi pótlék bizonyos társadalmi rétegek megélhetési forrásává vált, a szülők nem voltak érdekeltek abban, hogy gyermekeiket iskolába küldjék. Az elmondottakból kitűnik, hogy a T/21. számú törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások nem minden előzmény nélküliek a második Orbánkormány számára. Egyszerűen arról van szó, hogy a mostani módosítás a korábbi, az első Orbánkormány alatti szabályozáshoz tér vissza. A gyakorlatban ez azt jelenti, mint már hallhattuk, hogy ismét szétválasztjuk a családtámogatási ellátásokat nevelési és iskoláztatási ellátásra. Az iskoláztatási ellátás nem más , mint az iskoláskorú gyermek iskoláztatási költségeihez nyújtott állami támogatás, amely természetesen csak akkor jár, ha a gyermek a tankötelezettséget teljesíti. 2009 tavaszán a szocialista kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával bevezette a KDNP és a Fidesz által hosszú ideje szorgalmazott megoldást. Ez pedig arról szólt, hogy bizonyos esetekben, a védelembe vett gyermek érdekeit szem előtt tartva, a családi pótlékot nagyobb arányban - ezt a szocialisták 50 százalékban maximalizálták - lehessen természetben kifizetni, ha a gyermek nem jár iskolába. A gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy a tankötelezettség teljesítéséhez ez az 50 százalékos limit nem volt megfelelő kényszerítő eszköz a szülők számára. A mo stani szabályozás szerint a közoktatási törvényben meghatározott 10 igazolatlan tanóra után a lakóhely szerinti jegyző írásban figyelmezteti a szülőt. Ugyanebben a végzésben azt is közli a szülővel, ezt már hallhattuk, hogy 50 igazolatlan tanóramulasztás u tán az iskoláztatási támogatást mint pénzbeli ellátást teljes egészében, azaz a tavalyi szocialista törvénymódosítástól eltérően 100 százalékban természetbeni juttatásként fogja felhasználni a gyermek érdekében és számlák ellenében
