Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP):
635 amikor egy teljesen új irányba szeretnénk elindulni Magyarországon, ez a célkitűzés messzemenőkig támogatható, és szeretném kérni önöket arra, hogy támogassák, már csak ezért is, A nemzeti együttműködés programjá t. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen Kósa Lajos képviselő úr hozzászólását. Fölkészülnek: Rogán Antal és Tukacs István képviselő urak. Szólásra következik Osztolykán Ágnes képvisel ő asszony, Lehet Más a Politika. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos kérdés az oktatásügy a mai Magyarországon? Hát persze! - vágja rá mindenki. Mindenki, csak a jövendő kormány nem. Alig néhány sort szentel a s zöveg a közoktatás kérdésének. Tegyük egy pillanatra zárójelbe, hogy az oktatásügy önmagában is milyen fontos, hogy nincs szociális igazságosság igazságos iskolarendszer nélkül, hogy pedagógusok, szülők, tanulók tíz- és százezrei vártak választ a FideszKD NPtől arra, hogy mi a terve a magyar iskolákkal, de hiába. Tegyük tehát zárójelbe mindezt, és kezdjük máshonnan, másképp! Az előttünk fekvő kormányprogram alcímében szereplő öt kulcsfogalom közül is a legelső a munka. De vajon nem az iskola a felelőse az ért, hogy a munkaerőpiacon helytállni képes nemzedékek nőjenek fel? Hogyan maradhatott ki az oktatásügy egy olyan kormányprogramból, amelynek középpontjában úgymond a munka áll? Tisztelt Képviselőtársaim! A 18. oldalon a szövegben azt olvashatjuk: a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái mögött meghatározó módon az Európában kirívóan alacsony foglalkoztatási szint áll. Ez igaz. De miért nem teszi hozzá a program, hogy az alacsony foglalkoztatási arányban jelen levő magas munkanélküliségért igen nagy mértékben az alacsony, illetve nem megfelelő iskolázottság felelős? Miközben a szakképzés tömegével termeli a munkanélkülieket, aközben sorra alakulnak ki hiányszakmák, mert nincsenek megfelelően képzett szakmunkások. A szakképzés fejlesztésével önmag ában is sokat tehetne a kormány a hőn áhított munkahelyteremtésért, és ezt néhány mondat erejéig valóban meg is említi, ugyanakkor a szakképzéssel kapcsolatban a dokumentumban furcsa mód elsősorban a vállalkozói szemlélet és kultúra fejlesztéséről értekezn ek. A fő kérdésünk: miért csak tűzoltással kíván foglalkozni ez a program? Azaz miért csak azokra gondol, akik már kiszorultak a munkaerőpiacról? Miért nem fontosak az eljövendő generációk? Miért nem fontos, hogy megakadályozzuk, hogy hasonló helyzet álljo n elő a jövőben? Miért nem kívánja a kormány végiggondolni, hogy milyen változások lennének szükségesek a közoktatásban ahhoz, hogy a mai és a holnapi fiatalok szüleiknél jóval versenyképesebb tudással lépjenek ki az iskolapadból? A tanárképzés átalakításá tól kezdve a tananyagokon át számos és fajsúlyos kérdés, probléma merült fel az elmúlt évek során különböző szakmai fórumokon, egyeztető testületekben. Miért nem kíván reflektálni ezekre ez a dokumentum? Ma Magyarországon nem minden gyereknek adatik meg, h ogy olyan iskolába járjon, ahol tud tanulni és fejlődni. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy alapvetően minden gyermek képes erre. Kár, hogy erről a kormányprogram nem ír egy szót sem. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP üdvözli, hogy a Fidesz vissza kívánja állítani a demokráciába vetett bizalmat. Ugyanakkor ismét csak furcsa, hogy még itt sem jut a dokumentum szerzőinek eszébe, hogy a közoktatásra vessék vigyázó szemeiket, holott a demokrácia megszilárdításának záloga az iskola, az iskolában történő demokráciára nevelés.
