Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYENES GÉZA (Jobbik):
632 Megköszönjük Vilén nagykövet úrnak azt a kezdeményezését, amely lehet ővé teszi a magyar diákoknak pályázat keretében a magyarfinn kapcsolatok mélyebb megismerését. Egyben gratulálok a mai napra a tiszteletbeli nagyköveti címet elnyert Györke Lillának pályázata sikeréhez. (Taps.) A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása ELNÖK (Lezsák Sándor) : A következő hozzászóló Gyenes Géza képviselő úr, Lehet Más a Politika. (Dr. Gyenes Géza: Jobbik! - Derültség.) Bocsánat! A Jobbik képviselője. Elnézést. DR. GYENES GÉZA (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnökjelölt Úr! Ön a kormányprogramot ismertető beszédében jelezte, hogy a választások eredményét egyben egy társadalmi szerződés létrejöttének is te kinti, amely felhatalmazza, sőt kötelezi a kormányt az abban foglaltak végrehajtására. Véleményünk szerint ebben a szerződésben - már ha létezne - a Fidesz és szövetségese csak arra kaphatott volna felhatalmazást a társadalomtól, hogy a választáson elért e redménye alapján az elkövetkező ciklusban kormányozza az országot. Ám hogy ez a szerződés a kormányzás és ezen belül például az egészségügy kormányzásának hogyanjára vonatkozóan is megállapodásokat tartalmazott volna, ez erősen vitatható. Hogyan adhatott v olna ilyen felhatalmazást a társadalom úgy, hogy a kitűzött célokon túl - amelyekkel a Jobbik messzemenőkig egyetért - nem váltak ismertekké a célok megvalósításának konkrét eszközei? Jogosan merülhet fel tehát a kérdés: ön mint leendő kormányfő csak azért tekinti az egészségügyre vonatkozóan is megkötöttnek a társadalmi szerződést, hogy a jó célok megvalósításához netán rosszul megválasztott eszközök okán esetleg satnyára sikeredett eredmények láttán utólag erre a társadalmi szerződésre hivatkozzon mentség ül? Ha már társadalmi szerződésről beszélünk, az egészségügyre vonatkozó valós társadalmi szerződésbe nézőpontunk szerint a társadalom ama döntését kellene belefoglalni, hogy akare és milyen mértékben akar prioritást adni saját egészségügyének a társadalo m. Ennek a döntésnek a végrehajtása lehetne a kormány igazi feladata. Nos, az egészségügy jelenlegi helyzetében a Jobbik legkevésbé sem érdekelt a kormány sikertelenségében. Ha valahol a nemzeti összefogásnak nincs alternatívája, az pont az egészségügy ter ülete. Ha ugyanis megvizsgáljuk azokat a haláloki statisztikákat, amelyek a korai halálozáson belül az elkerülhető halálozásokat jellemzik, akkor jó, ha tudják, tisztelt képviselőtársaim, hogy éves szinten Magyarországon közel 20 ezer ember hal meg korai é s ezen belül elkerülhető halálokok következtében. Igenis, nemzeti összefogásra van szükség, hogy a lehető leggyorsabban megállítsuk ezt a folyamatot, amely ha büntetőjogilag nem is, de hatása alapján népirtásnak minősül, s amely felett az elmúlt nyolc év k ormánya bűnösen elsiklott. Az egészségügyi program tényfeltáró részei egyébként korrektek, ám hogy az egészségügyben tapasztalható kaotikus állapotokért mennyire okolhatók a várólisták, az ellátó személyzet egyre nyomasztóbb hiánya, a rendszerben és egyelő re még országban maradók túlterheltsége, kiégettsége, az intézményi szintek szinte elégtelen, maradékelvű finanszírozásból adódó működési nehézségei, a valós egészségügyi szükségletek felméretlensége, a csak deklarációszinten létező népegészségügy, ezeket a kérdéseket a tervezetlenség teljes hiányában nincs értelme feszegetni. (11.40) Annál fontosabb a problémák érdemi megoldása, amelyhez elsősorban, tisztelt hölgyeim és uraim, politikai szándék kell, és persze pénz, egyes esetekben mégpedig azonnal. Nincs például
