Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
584 közrend elleni bűncselekményre gondolunk, például mondjuk, egy kis faluban egy körözött sze mély előállítása érdekében megjelenik egy rendőr járőr, és kiszaladnak a környékbeli házból az ott lakók, karddal, kaszával, szamurájkarddal, bármi egyéb eszközzel, és nekiesnek a rendőrautónak és a rendőrnek is, hiába ad le riasztólövéseket, és a készenlé ti rendőröknek kell kimenteni őket. Egy ilyen esetkörnek a társadalomra veszélyessége össze nem mérhető, mondjuk, egy olyan esetkörrel, amikor egy tüntetésen egy tüntető saját társának testi épsége védelme érdekében egy erőszakoskodó rendőrrel szemben megp róbálja megvédeni a társát, és ennek érdekében adott esetben útját állja egy intézkedő rendőrnek. Ha útját állja, akkor a Btk. hivatalos személy elleni erőszak tényállása szerint ez már a hivatalos személyt eljárásában akadályozza, és ha ez csoportosan tör ténik, akkor csoportos alakzat miatt egy nagyon komoly büntetési tétellel fenyegetett cselekményt követ el a tételes jog szerint, és úgy gondolom, a jogalkotónak kifejezésre kell juttatnia azt a törekvését, hogy alapvetően azok, akik a politikai szabadságj ogaik gyakorlása körében joggyakorlással élnek, és ebben a körben ütköznek össze a törvénnyel, úgy gondolom, hogy védendők, és nem szolgáltathatók ki olyan bírói ítélkezési gyakorlatnak, amely egy ilyen típusú bűncselekmény esetében szinte azonnal letölten dő börtönbüntetést kellene hogy kiszabjon. Tehát itt nagyon súlyos kérdésről van szó. Nemzeti jogvédőként az elmúlt nyolc évben a társaimmal együtt, közel száz ügyvéd kollégámmal együtt azt tapasztaltuk és azt tapasztaljuk, hogy bizony az önkényes jogalkal mazás nemcsak a rendőrségre, nemcsak az ügyészségre, hanem a bíróságokra is jellemző, és ebből fakadóan nagyon tartunk attól, hiszen ismerjük azokat a bírókat, akik a futószalagon hozott justizmordokat hozták, tehát bizony mi nem bízunk abban, hogy majd eg y mértékletes, bölcs ítélkezési gyakorlat fog bevezetődni feltétel nélkül. Ezért meg kell védeni ezeket az embereket attól, akik politikai szabadságjogaik gyakorlása körében, mondjuk, egy karitatív akcióját segítik például az Új Magyar Gárda Mozgalomnak, é s adott esetben ezért kerülnek felelősségre vonásra, és teljesen tarthatatlan, hogy ezért az ítélkező bírónak akár, ha a kétéves határt túllépi a szabadságvesztés büntetés, akkor nincs lehetőség felfüggesztésre, letöltendőt kell kiszabni. Úgyhogy nagyon na gy felelőssége van a jogalkotónak. Én erre a megfontolásra kérem a tisztelt FideszKDNPtöbbséget, hogy tegyük meg ezt a disztinkciót, és juttassuk kifejezésre azt, hogy más szinten mozgó társadalomra veszélyességről van szó egy ilyen típusú, politikai sza badságjogok gyakorlásával összefüggésben elkövetett cselekménynél. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni a vita e szakaszában. (Nincs jelentkező.) Több felszólal ó nem lévén, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 35. pontjaira. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) GaudiNagy Tamás képviselő úr kért szót. Megadom a szót. Önt illeti a szó, képviselő úr. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Az ajánlás 4. pontjában a Jobbik képviselőcsoportjából dr. Gyenes Géza és Vágó Sebestyén terjesztettek elő egy javaslatot, amelynek a lényege az, hogy a közfeladatot ellátó személyek köréből az előterjesztés az eredeti koncepció szerint csak a pedagógusokat védi egy még jelentősebb büntetési tétellel, jelen esetben az alapesetben 15 évig, illetve minősített esetben 28 évig, majd pedig a legsúlyosabb minősített esetben 510 évig terjedő szabadságvesztéssel, ha sérelmükre a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekményét követik el. Elszaporodott bűncselekményekről van szó. Naponta olvassuk, naponta hallottuk is Gyenes képviselőtársunktól, hogy napi rendszerességgel történik meg egészségügyi szakdolgozók megtámadása és bántalmazása is azért, mert vélt vagy valós sérelmeket vélnek felfedezni azok, akik úgy érzik, hogy mondjuk, lassan ért ki a mentő, és ezért a mentőst lincselik meg, miközben azokat
