Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
58 Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kettőperces hozzászólásra jelentkezett Erdős Norbert képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjábó l. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr. (Erdős Norbert: Tévedés.) Ezek szerint - bár az én monitoromon jelezte - most következik az előre bejelentkezett hozzászólók közül Staudt Gábor képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képvi selő úr! DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok átszervezése kapcsán néhány gondolatban kifejtsem a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontját. A biztonság i génye az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet. A Jobbik éppen ezért, a javítás szándékától vezérelve támogatja a nemzetbiztonsági szervek reformját, de nem támogatja a jelenlegi elavult, hibát hibára halmozó, a gátlástalanul törvénysértő működés továbbélé sét biztosító, reformnak álcázott hatalomátmentést. (A jegyzői székben Nyakó Istvánt Göndör István váltja fel.) A Jobbik a nemzetbiztonsági szervek reformjára vonatkozó részletes elképzeléseit már a programjában is kifejtette. Véleményünk szerint az 1990 ó ta bekövetkezett változások, a megváltozott szerkezetű és súlyozású biztonsági kockázatok, az új kihívások, veszélyforrások, valamint az átrendeződött világhatalmi struktúra és az ezzel együtt járó új tendenciák sokkal racionálisabb, feladatorientáltabb, g yorsabb reagálású és gazdaságosabb nemzetbiztonsági szervezetrendszert igényelnek. Egy nemzet biztonságának a kollektív biztonsági szervezetekkel való együttműködéseken túl alapvető feltétele a megfelelő nemzeti önvédelem. Ezt a szempontrendszert a nemzetb iztonság területén mindig fokozottan érvényesíteni kell, hiszen ennek hiánya a nemzeti szuverenitást is veszélyezteti. Jelenlegi állapotukban a nemzetbiztonsági szolgálatok széttagolt működése nem felel meg a társadalom vele szemben támasztott követelménye inek. Az átfedések, a felesleges párhuzamosságok, a gyors és rugalmas reagálást gátló működés a teljes nemzetbiztonsági rendszer felülvizsgálatát és sürgős aktualizálását igénylik, így a nemzetbiztonsági szolgálatok strukturális átalakítása elengedhetetlen feladat. Napjainkban a nemzetbiztonsági szolgálatok szerepe fontos kérdéssé vált. Amíg ugyanis Nyugaton - de mostanra már a környező országokban is - a titkosszolgálatok a nemzet érdekeit valóban veszélyeztető cselekményekre, jelenségekre koncentrálnak, a ddig nálunk a nemzetbiztonsági szolgálatok nehezen indokolható bűnügyi tárgyú nyomozásokat folytatnak ellenzéki politikusok, másként gondolkodó fiatalok és a fennálló politikai rezsimre bármely okból veszélyt jelentők ellen. (17.30) A beszerzett adatokat p olitikai háttéralkukra, zsarolásokra használják fel, amelynek egyetlen célja a politikai hatalmat kézben tartók továbbélésének biztosítása és az ellenzéki erők szétbomlasztása. A nemzetbiztonsági szolgálatok működése tele van törvénytelenséggel, ráadásul s emmilyen eredményt nem tudnak felmutatni, működésük csillagászati összegekbe kerül, és működésüket visszaélések, zsarolások sorozata jellemzi. A titkosszolgálatok működése jelenleg is hatalmas költségeket emészt fel. Fajlagos költségeit tekintve Európa egy ik legdrágább rendszere a mienk. Az irányításfelügyelet további aprózódása a költségeket növeli, s ezzel arányosan a hatékonyságot csökkenti, megnehezíti és ellehetetleníti a szervek közötti kapcsolódást és információcserét, ami egyébként napjainkban sem működik megfelelően. Gondoljunk bele, minden szervnek saját ellátókiszolgáló rendszere és immár külön minisztériumi irányító rendszere lesz. Kíváncsian várjuk, az új kormány hogyan szándékozik majd
