Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PŐSZE LAJOS (Jobbik):
508 Ez a szabályozás szerintünk felháborít ó, azt eredményezi, hogy a mindenkori kormány egy az egyben lecserélheti a teljes köztisztviselői kart, vagyis azt nem csak vezetői szinten alakíthatja át. Ehhez képest tetszőleges nagyobb cégnél a kollektív szerződés keretein belül lényegesen komolyabb mu nkaügyi védelem illeti meg az alkalmazottakat, ez előrevetítheti a durva tisztogatást az állami szférában. Az az érv, hogy dinamikusabban tudják átalakítani az állami szférát, nem állja meg a helyét. Aki adópolitikával foglalkozott eddig, holnaputántól nem ért a területalapú támogatásokhoz vagy a Japánnal való kapcsolatokhoz. Szeretnék rátérni a kormánytisztviselői jogviszony munkáltatói megszüntetésére. A kormányzatban szükséges transzparencia és függetlenség ellen hat, ha a munkáltató indoklás nélkül szü ntetheti meg a kormánytisztviselő jogviszonyát. Önök, tisztelt előterjesztők - hozzánk hasonlóan , hatékony, szakmailag felkészült kormányzati politikában érdekeltek. A köztisztviselők magasabb fokú védelme záloga annak, hogy pártpolitikától nem befolyáso ltan, függetlenül végzik magas szintű szakmai tevékenységüket. Hogyan fér ez össze azzal, hogy a munkáltató nem lesz köteles szakmai alapon megindokolni a kormánytisztviselő alkalmatlanságát? Természetesen itt nem csak morális aggályaink vannak. Az Európa Tanács európai szociális chartájának 24. cikkében úgy rendelkezik, hogy a felek elismerik a dolgozók jogát ahhoz, hogy munkaviszonyukat ne lehessen megszüntetni tényleges ok nélkül, amely összefügg képességükkel, magatartásukkal vagy a vállalkozás, létesít mény vagy szolgálat működési szükségleteivel. Az Európai Unió alapjogi chartájának 30. cikkelye szerint az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni v édelemhez. Az ET hivatkozott egyezménye és az EU alapjogi chartája egyértelműen tiltja a valós indok nélküli elbocsátást, amely követelményeknek a törvényjavaslat nem felel meg, így az sérti az alkotmány 7. § (1) bekezdésének és 70/B. §ának rendelkezéseit . Csatlakoznék az előttem szólóhoz, a hatálybalépés időpontjával is problémánk van. Bármilyen tartalommal is lép hatályba a javaslat, nem tartjuk célravezetőnek a háromnapos hatályba léptetést, ugyanis az olyan kirívóan rö vid, hogy az a kellő felkészülési idő alkotmányos követelményeit bizonyosan sérti. Ahogy korábban említettem, céljaink egybeesnek a tekintetben, hogy szakmailag felkészült, hatékonyan dolgozó köztisztviselőkre és kormánytisztviselőkre van szüksége nemzetün knek. Az LMP frakciója több módosítást is benyújtott a javaslathoz, amely ezt segítené anélkül, hogy a köztisztviselőkből kormánykatonákat csinálna. Kérem önöket, tisztelt előterjesztők, fontolják meg javaslatainkat. A javaslat jelenlegi formájában a Lehet Más a Politika számára nem támogatható. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Szilágyi képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az írásban előre jelentkezett képviselőnek, Pősze Laj os jobbikos képviselő úrnak adom meg a szót. (Szilágyi Péter elfoglalja helyét a jegyzői székben.) PŐSZE LAJOS (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nagyon röviden a probléma lényegéről szeretnék beszélni. Beszéljünk vilá gosan: ennek az ügynek van egy nagyon kemény aktuális, politikailag aktuális vonzata, és van egy szakmai vonzata, mármint ennek a kormánytisztviselői kérdésnek. Mi a politikai vonzata ennek az ügynek, illetve mi a politikai aktualitása? Nézzük először azt a másik törvényt, amelyikről valamelyik nap szavaztunk, mert nagyon érdekes összehasonlítani ennek a törvénynek az indoklását annak a törvénynek az indoklásával. Az a törvény a központi
