Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH ZSOLT
496 ezt az utat járjuk, azt hiszem, akkor egy olyan törvényjavaslat elfogad ására kerül sor, amely gyakorlatilag nemcsak hogy több tízezer ember érdekét sértheti, hanem olyan gyakorlatot honosít meg, olyan gyakorlatot valósít meg, amely a közember elvárásával sem vág egybe. Nem hiszek abban, hogy attól válik családbaráttá egy korm ány, ha olyan intézkedéseket foganatosít, amely intézkedések például a várandós anyák felmondásával kapcsolatosan teremtenek olyan lehetőséget, amely még a védekezés jó értelmű eszköztárából is kizárja az érintetteket. Abban hiszek, hogy lehet normális egy üttgondolkodást folytatni ezekben a kérdésekben, és abban hiszek, hogy a beadott és beadandó módosító javaslatok tekintetében az előterjesztők és a kormány fogadókészséggel fog bírni. A bizottság kisebbségi véleménye keretei között ezek voltak a fő gondola tok, ezért nem tértem ki másra, de majd a hozzászólásomban még egyéb más kérdéseket is szeretnék érinteni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Gúr Nándor képviselő úr. Tisztelt Országgyűlé s! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben. Ezek közben kétperces hozzászólásokra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszpr ém), a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az előzőekben elhangzottaknak megfelelően én is szeretném elmondani és indokolni önöknek, hogy miért került benyújtásra a kormányti sztviselők jogállásáról szóló törvény, amelynek létrejöttéhez, ahogyan már elhangzott, alkotmányos hátteret ad az alkotmány elfogadott módosítása, amely szerint a minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továb bá a felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza. Ez a módosítás egyébként számos ponton helyre teszi a központi közigazgatásban a közszolgálati jogviszony eredetileg elvárt viszonyrendszerét. Röviden összefoglalva, pontokba szedve a törvényjavas lat a következő új pilléreket fekteti le. A tudományos és szakmai közvélemény egyébként régóta megkülönbözteti az államigazgatás és a közigazgatás fogalmát. Ebből logikusan következik, hogy a különböző típusú nagy szervrendszerekben különböző jogállású tis ztségviselők dolgozzanak. Ezt megvalósítva a kormány elválasztani tervezi a köztisztviselő és a kormánytisztviselő fogalmát. A kormánytisztviselő lényegében a kormányzati, tehát közvetlenül a végrehajtási, hatalmi ág alá tartozó államigazgatási alkalmazott akat jelenti. A törvény célja, hogy az állampolgárok érdekeit képviselő végrehajtás visszanyerje a tekintélyét, és jelezze, hogy a kormánytisztviselő nagyobb felelősséggel is tartozik. A kormány ezzel a törvényjavaslattal nyitott, gyors és rugalmas rendsze rt szeretne kidolgozni. A kormány a közigazgatás gazdaságosságának és hatékonyságának növelése érdekében a szakmai kiválasztás, a magasabb követelmények érvényesülését vezeti be. Mindezek megvalósítását a következőkkel kell indokolni. Ahogyan említettem, a tudományos és szakmai közvélemény régóta megkülönbözteti az államigazgatás és a közigazgatás fogalmát, amelyben a közigazgatás egy nagyobb halmazt képez, miközben az államigazgatás szerves részét képezi az előbbinek. Az államigazgatás egyébként már a korá bbi szabályozás szerint is az államigazgatás kormányzati központi szervei mellett az országos hatáskörű szerveket, a dekoncentrált szerveket, illetve a helyi illetőségű szerveket jelentette. Az önkormányzatiság rendszerváltáskori megjelentével azonban a kö zigazgatás és az államigazgatás megkülönböztetése fogalmilag is komolyabb elválasztást igényelt. Az államigazgatás és a közigazgatás tehát ennek a fogalmi rendszernek megfelelően különválasztandó.
