Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZAKÁCS IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
493 kötelezettségek terhelik, ami sok mindent jelenthet, de egyértelműen kiemeli ezt a jogviszonyt az egyszerű munkaszerződések világából. (17.20) A fentiek alapján jelentős r endszertani következetlenség és aszimmetria jellemzi a hatályos köztisztviselői törvényt a központi államigazgatás vonatkozásában, amennyiben a köztisztviselő bármikor indokolás nélkül két hónap lemondási idővel megszüntetheti a jogviszonyát, amely adott e setben egy állami feladat ellátását is veszélyeztetheti. Ezzel szemben az állam mint munkáltató csak valós és okszerű indoklással alátámasztottan, meghatározott esetekben és meghatározott jogcímen - alkalmatlanság jogcímén - szüntetheti meg a közszolgálati jogviszonyt, amely a mai bírói gyakorlat szerint lényegében alkalmazhatatlan. Nincs alkotmányos célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest éppen az állammal szemben kiemelt védelmet élvezzenek, és de fa cto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során. Sőt a jelenlegi fokozott védelem jelentős részben okolható azért, hogy a magyar közigazgatás hatékonysága alacsony és közmegítélése rossz. Az Alkotmánybíróság elvi éllel kimondta, hogy a jogviszony szabad felmondásának joga a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt megilleti. A törvény tervezete többek közt ezt az alapelvet is érvényesíteni kívánja. A fentiek alapján méltányos megoldás, hogy az államot ebben az elismerten számára alkotmá nyosan erősebb helyzetében megillesse az a jog, hogy legalább olyan feltételekkel szüntethesse meg a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő, azaz indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel. A tervezet hatálybalépésével a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá, a vezetők megbízása vezetői munkakörré alakul át. Ezzel megnyílik a lehetőség a szükséges átalakítások racionális költségvetési terhek melletti végre hajtásához. A szakmai állami vezetőkre - közigazgatási államtitkárokra, helyettes államtitkárokra - vonatkozó szabályozás fő elemei jelenleg a köztisztviselői törvénybe kerültek beépítésre, erre a sajátos megoldásra az átmeneti időszakra tekintettel a kohe renciazavarok elkerülése érdekében került sor. A következő jogalkotási ütemben az érintett szakmai állami vezetők rendszertani helyzetének rendezése is megtörténik. Szándékaink szerint a tervezet előzménye lesz egy, a követelményeket magas színvonalon telj esítő, a közszolgálati dolgozóknak komparatív előnyöket és biztonságot garantáló, megalapozott, a lehető legszélesebb hatályú, koherens közszolgálati szabályozás megalkotásának. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP s oraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Megadom a szót Szakács Imré nek, az alkotmányügyi bizottság előadójának. DR. SZAKÁCS IMRE , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A mai napon az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság megtárgyalta Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence T/45. számú törvényjavaslatát a kormánytisztviselők jogállásáról. A bizottságnak két kérdésben kellett döntést hoznia, egyrészt a napirendrevételről, másrészt pedig az általános vitára való al kalmasságról. A bizottság többségi 18 igen szavazattal mind a tárgysorozatbavételt, mind pedig az általános vitára való alkalmasságot támogatta. Mint az elnök úr felvezetőjéből kiderült, a bizottságban többségi és kisebbségi vélemény is kialakult. Én a tö bbségi véleményről szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat.
