Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
484 fog térni, mert ez bizonyítja majd azt, hogy valóban hajlandóak önök más vélemények befogadására is. Ugyanis eddig az Országgyűlés alakuló ülése óta egyetlen érdemi javaslatunkat nem fogadták be, és még a bizottságban sem tették lehetővé azt, hogy e gyáltalán tárgyalja azt az Országgyűlés. Remélem, hogy ennél nagyobb nyitottságot mutatnak majd az albizottság munkája során. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm a felszólalást, és megadom a szót Sa lamon Lászlónak, a KDNP képviselőjének. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja támogatja az országgyűlési határozati javaslatot. Mint az előbb i felszólalásokból is kiderült, ez az egész eljárás, aminek a lebonyolítása az alkotmányügyi bizottság által felállítandó albizottság feladatát fogja képezni, tulajdonképpen két kérdés körül mozog. Az egyik a kisebb létszámú parlament kialakítására vonatko zó választási szabályok megalkotása. Most már tudjuk, hogy ez a létszám legfeljebb 200 fő lehet, illetve nemzeti és etnikai kisebbségeket illetően legfeljebb 13 további fő. És a második eleme ennek a kérdésnek a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseleténe k a megvalósítása. Amikor végiggondolva mostani felszólalásomat megfogalmaztam magamban a kiinduló mondatot, ami úgy szólt volna, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a kisebb létszámú parlament mellett már hosszú ideje elkötelezett, akkor mindjárt korrigált am is magam, mert most már többről van szó, függetlenül az elkötelezettségtől, módosítottuk az alkotmányt, és az alkotmányban szerepel, szerepelnek az előbb említett számok. Ettől a pillanattól kezdve a kisebb létszámú, említett létszám szerinti parlament kialakítása nem elkötelezettség kérdése önmagában, hanem alkotmányos kötelezettség. Mint ahogy alkotmányos kötelezettség a másik kérdésnek, a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének a biztosítása is, amely tekintetében az Országgyűlés - el lentétben a már többször elhangzott 18 év időmegjelöléssel - 20 vagy lassan 21 éves alkotmányos mulasztásban senyved, ha szabad így mondanom, ilyen időtartalmú alkotmányos mulasztás terheli a Magyar Országgyűlést. Azt hiszem, hogy ez az alkotmányos mulaszt ásaink közül a legrégebbi keletű. Tudniillik nem akkor keletkezik az alkotmányos mulasztás, amikor az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országgyűlés egy jogalkotói feladatot nem végzett el, mert ez az alkotmánybírósági döntés ebből a szempontból megál lapító jellegű, konstitutív jellegű, nem akkor keletkezik az alkotmányos mulasztás. Az alkotmányos mulasztás akkor keletkezett, amikor az alkotmányba ez a passzus, mármint a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviselete bekerült, és az idő akként k ezdett múlni, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg az erre vonatkozó szabályokat. Tehát mind a két kérdés olyan kérdés, aminek a megoldása alkotmányos kötelezettség. Az a helyzet, hogy a FideszKereszténydemokrata Néppárt pártszövetség az Országgyűlésben k étharmados többséggel rendelkezik, ez természetesen lehetőséget jelentene - sőt jelent, kijelentő módban is mondhatom - arra, hogy ezt az alkotmányos feladatot mindenképpen megoldjuk. Sőt, hozzá kell tegyem, itt nemcsak lehetőségről van szó, hanem a kötele zettség teljesítésének olyan helyzetéről, amelyben a feladatok megoldásának az elmaradása egyszerűen megengedhetetlen és kimenthetetlen lenne. (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP padsoraiból: Úgy van! Úgy van!) Ugyanakkor én azt gondolom, nagyon helyénvaló a z, hogy a FideszKereszténydemokrata Néppárt nem ezzel a kétharmados többségi felhatalmazással feltétlenül élve lendül neki ennek a feladatnak, és igenis nagyon helyes, mértéktartó az, hogy nem mond le a pártszövetség ebben a helyzetben sem arról, hogy eze kben a kérdésekben a kétharmadot is meghaladó szélesebb konszenzus kialakítására kerülhessen sor.
