Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának időkeretben történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. NAVRACSICS TIBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
454 szocializmus hagyományait folytató pártokkal, és egy új, demokratikus és szabad Magyarországot akarnak, nyugatias demokráciával, többpártrendszerrel és szociális piacgazdaság gal. És most, 2010ben is egyértelműen üzentek a választópolgárok. Azt is megkockáztatom, hogy még egyértelműbben, mint 1990ben, hiszen 1990ben sokan panaszkodtak arra, hogy viszonylag alacsony volt a részvétel, nagy volt a közöny a választások iránt, so kan nem mentek el szavazni. 2010ben nem mondhattuk azt, hogy alacsony lenne a részvétel, és nem mondhattuk azt sem, hogy a választópolgárok iránymutatása számunkra ne lett volna egyértelmű, akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon is foglal helyet a képv iselő. Kétharmados felhatalmazást kapott az Országgyűlésben a FideszKDNP pártszövetség, kétharmados felhatalmazást, annak ellenére, hogy a választási kampány utolsó részében az ellenzéki pártok már csak azzal kampányoltak, hogy a kétharmad veszélyeire hív ják fel a figyelmet, és azt tanácsolják a választópolgároknak, hogy a Fidesz ellen szavazzanak, nehogy a Fidesznek kétharmada legyen. Nos, a választópolgárok meghallgatták az ellenzéki pártok intelmeit, és úgy döntöttek, hogy kétharmados többséget adnak a FideszKDNP pártszövetségnek. Köszönet ezért. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) (14.10) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyílt kártyákkal játszottunk. A választási kampányban is azt mondtuk, hogy kis többség kis változás, nagy többs ég nagy változás. A választópolgárok számára nem volt zsákbamacska, hogy mi következik a választások után. A választópolgárok pontosan tudták, hogy szavazataikkal csökkenthetik vagy növelhetik a változások mértékét. Csökkenthetik vagy növelhetik annak a fe lelősségnek a súlyát, amelyet a jövő kormányzó pártjainak majd viselniük kell. És a választópolgárok úgy döntöttek, hogy növelni akarják a változások mértékét, alapos, gyökeres változásokat akarnak, és nagy felelősséget akarnak adni a kormányzó pártoknak. Íme, a kormányprogram alapja egy kétharmados parlamenti többség, egy olyan új korszakhatár, amellyel Magyarország sorsát ismét a jó irányba terelhetjük. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egyértelmű a politikai helyzet, egyértelmű a kétharmados felhatalmazás, egy értelmű, hogy Magyarország húsz év után ismét egy korszakhatárt lép át. Egy elemző a minap az egyik televíziós műsorban azt mondta, hogy őt ez a kormányprogram a karakterét tekintve leginkább az Antallkormány kormányprogramjára emlékezteti. Valóban, a szi tuáció egy kicsit hasonló. Húsz év után ismét megnyílik a lehetőség, hogy szakítsunk mindennel, ami eddig rossz volt, ami bénította a magyar politikát, és végre ismét megnyithassuk a bővülés fejezetét, ismét megnyithassuk a szabadság fejezetét, és ismét me gnyithassuk a jólét fejezetét. Ezt azonban csak akkor tudjuk megtenni, csak akkor tudunk új korszakot kezdeni, ha van világos világképünk, világos értékrendünk és világos képünk a jövő Magyarországáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Bernard Vogel, a Német Kereszténydemokrata Unió nagy öregje egyszer egy beszélgetés során azt mondta, hogy egy pártnak soha nincs új programja, mindig azt a programját valósítja meg, amelyet megalapításakor megfogalmazott, csak mindig a korhoz, a kor köv etelményeihez igazítja. Így van ezzel a FideszMagyar Polgári Szövetség és a legrégebbi, még létező magyar demokrata párt, a Kereszténydemokrata Néppárt is. A FideszMagyar Polgári Szövetség 1988. március 30án azért alakult meg, hogy Magyarországon demokr ácia legyen, Magyarországon piacgazdaság legyen, olyan ország legyen Magyarország, ahol a politika és a gazdaság nem a kevesek, hanem az egész nemzet javát szolgálja, a közjót szolgálja, ahol a politika és a gazdaság szereplői azért munkálkodnak, hogy a kö z gyarapodjon. Huszonkét éve történt ez, és azt mondhatjuk, hogy a Fidesz küldetése mind a mai napig ebből áll, illetve abból a fogalompárból, amelyet 1998ban úgy fogalmaztunk meg: szabadság és jólét. Magyarország az 1990et követő első húsz évben megprób ált olyan országgá válni, ahol a szabadság és a jólét mindennapos jelenség, ahol szabadság és jólét feltételezi egymást, garancia van a megvalósulásukra, a mindennapi élet részévé válik, és az emberek nemcsak álmukként tisztelik ezt a reformkori törekvést, de a megvalósult életük részeként is tisztelhetik ezt. Az elmúlt húsz évben -