Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának időkeretben történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - GÖNDÖR ISTVÁN jegyző: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök-jelölt:
448 gondjaikat. Ebből adódóan azokat az értékeket képviseli, azokat juttatja érvényre, amelyek mindenkinek fontosak, és ezáltal összekötnek minket és nem elválasztanak. Az első és legfontosabb összekötő érték a munka. A munka az ala pja minden ember létbiztonságának, önállóságának és függetlenségének. A munka tanít meg az ünnep örömére is. A munka ad tartást, büszkeséget és elismerést abban a közösségben, ahová tartozunk, a családban, a lakóhelyen, a munkahelyen, a baráti körben. Az o tthon is olyan érték, amelyre mindenki természetes módon vágyik. Mindenkinek fontos, hogy legyen egy hely, ahol biztonságban érzi magát, ahol mindennek tudja a helyét, ahol igazán a maga ura lehet. Alapvető érték minden ember számára, így a kormányprogram számára is a család. Mindenki akar tartozni valahová, mindenki szeretne családot, ragaszkodást, melegséget. A meghitt családi életre az is vágyik, akinek épp nincs benne része. Az eddigiek mellett az is közös bennünk, tisztelt Ház, hogy a fizikai fájdalomt ól és a kiszolgáltatottságtól mindannyian félünk. Az egészség éppen ezért minden embernek drága kincse. Amíg az ember egészséges, úgy érzi, hogy minden helyzeten úrrá tud lenni. Ahhoz, hogy biztonságban érezzük magunkat és el tudjuk érni céljainkat, tiszte lt Ház, rendre is szükség van. A rend csak annak nem érték, akinek nem tisztességesek a szándékai, aki zavarosban szeret halászni vagy az ököljog híve. Mi, magyarok most tapasztaljuk meg, hogy a szabadság rend nélkül káoszt és félelmet szül. Ahol nincs ren d, ott elszaporodnak a rácsok, lakatok, zárak, sorompók, kordonok és figyelő kamerák. Ezeket a közös alapértékeket nagy közös célok, vagyis nemzeti ügyek mentén tudjuk érvényre juttatni. (13.40) Magyarország mai helyzetében öt ilyen nemzeti ügy rajzolódik ki, amelyet sikerre kell vinnünk: a magyar gazdaság talpra állítása; a rend és közbiztonság megteremtése; az egészségügy megmentése; a szociális biztonság, valamint a demokratikus normák helyreállítása. Ahhoz, hogy a nemzeti ügyeket és a kormányprogramban leírt ezekkel kapcsolatos teendőket meg tudjuk valósítani, tisztelt hölgyeim és uraim, néhány alapvető kérdésben új szemléletmódra, igazi szemléletváltásra lesz szükség. Először is ilyen a nemzeti egység kérdése. A nemzeti egység nem pusztán egy szép és ha ngzatos fogalom, hanem minden erős ország, minden erős nemzeti gazdaság egyik fundamentuma. A nemzeti egység nem csupán lelki élmény, nem csupán szívügyünk, hanem egyúttal praktikus gazdasági érdeke is a magyaroknak. Éppen ezért mindannyiunknak, minden mag yarnak az az érdeke, hogy lezárjuk az átmeneti korszak vitáit, mert ezeknek a vitáknak nincs jó megoldása. Ezek a viták nem vezetnek egyezségre. Ezeknek a vitáknak a kiindulópontja rossz, mert arra a kérdésre épülnek, hogy ki fog nyerni, és ki fog veszíten i; ki jár jól, és ki jár rosszul; kinek adjunk, és kitől vegyünk el ahhoz, hogy másnak adni tudjunk. Ezek meddő viták, rossz kérdések, amelyekre nem adhatók jó válaszok. A régi paktumok többékevésbé egyöntetűen arra épültek: ha az egyik fél jobban jár, a másik rosszabbul; ha az egyik győz, a másik veszít. Ha a családi pótlék nő, a nyugdíjak nem nőhetnek. Ha a főváros több támogatást kap, a vidék szükségszerűen kevesebbet. Ha egészségügyre többet költ az állam, akkor a kutatásra vagy az oktatásra jut kevese bb, és így tovább, és így tovább. Ez a felfogás, ezek a viták, ez a gondolkodásmód oda vezetett, hogy ily módon a rendszerváltoztatásnak is vesztesei és nyertesei lettek. A politika azt üzente az embereknek, hogy a szabad piac lényege az, hogy nyertesek és vesztesek vannak, és általában sajnos mindig nagyon kevés a nyertes, és sok a vesztes. Nekünk, tisztelt Ház, másfajta egyezségekre és másfajta együttműködésre kell építeni a jövőt. Ma már a világ vezető közgazdasági szakemberei is a siker első számú fölté teleként a bizalmat emlegetik, és ennek megfelelően a piaci stratégiákban is új modellről beszélnek. A régi
