Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
45 Olyan részletkérdésekbe most nem is kívánok belemenni, hogy talán méltatlan, de mindenképpen szerencsétlen az egészségügyet és az oktatást nemzeti erőforrásnak nevezni. Csak remélni tudjuk, h ogy az adott szakmák nem veszik zokon ezt a megfogalmazást. De ugyanígy aggályosnak tartjuk azt is, hogy a nemzetgazdasági ügyek minisztériumában legyen a pénzügyek, különösen a költségvetés kezelése, hiszen jól tudjuk, hogy merőben ellentétes érdekek fesz ülnek egymásnak a fiskális politika és a gazdasági fejlesztés vonatkozásában. Hogyan is várhatnánk el a gazdaság fejlesztéséért, az iparért és a kereskedelemért felelős minisztertől, hogy szívügye legyen például a családi adózás és általában is a gyermekvá llalás és nevelés kiemelt támogatása, ami viszont a nemzet léte szempontjából kiemelt jelentőségű? Folytathatnám. Miként tudna azonosulni az oktatás vagy az egészségügy költségvetési igényeivel az a személy, apparátus, aki és amely a vállalkozási szféra ir ányításáért is felelős? De menjünk még tovább! Több mint aggályos az is, hogy a polgári titkosszolgálatok tevékenységét három különböző minisztériumhoz kívánja a leendő kormány elosztani, köztudott ugyanis, hogy éppen az a jelenlegi struktúrának az egyik f ő gondja, hogy sok a párhuzamosság és a pazarlás, de a rivalizálás is a szolgálatok tevékenységében. Ezt a Jobbik a programjában leírtaknak megfelelően felszámolni, megszüntetni akarja. Politikai szempontból sem kívánatos, hogy a kormány terveinek megfelel ően három vagy még több minisztériumban is folyjon titkosszolgálati tevékenység, köztük a Külügyminisztériumban is. Ennek a következményei ugyanis már rövid távon is beláthatatlanok lennének. Ehhez kapcsolódóan egyértelműen kell szólnunk arról, hogy a szol gálatok jelenlegi tevékenysége erősen a napi politika által irányított és ellenőrizetlen. És ezt a helyzetet csak fokozná a jelenlegi felvázolt modell. A 13 minisztérium 8ra való csökkentése tehát lehet egy jól hangzó politikai kampányfogás, de kérdés az, hogy lehete ezzel ténylegesen megtakarításokat elérni, illetve hogy fenntarthatóe az ország hatékony és kontrollálható irányíthatósága ebben a struktúrában. (16.30) Ezen a ponton szeretnék ismét utalni arra, hogy tényleges alkalmazotti létszámleépítések már nem várhatók a minisztériumok szintjén, ugyanakkor a csúcsminisztériumok létrehozásával, az államtitkári rendszer és a miniszterelnökhelyettesi rendszer visszaállításával jelentősen megnő a bürokrácia, átláthatatlanabb lesz egyes területek személyi f elelőssége, nehezebben lehet majd követni és beazonosítani a tényleges irányítói és felelősségi szinteket és pontokat. A Jobbik egyértelműen támogat minden, a kormánypártok részéről érkező ésszerű takarékossági intézkedést, de azt is kéri, hogy a politikai kampánycélok örve alatt ne áldozza be senki - önök sem - az ország irányíthatóságát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Karácsony Gergely képviselő ú rnak adom meg a szót, az LMP frakciójából. KARÁCSONY GERGELY (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A választójogi rendszer reformjáról szeretnék néhány percben beszélni, és nem a kisebb parlamentről. Javaslom, hogy nevezzük át ezt a témát a választójo gi rendszer reformjának, mert ha csak a kisebb parlament miatt nyúlnánk hozzá a magyar választójogi törvényhez, akkor nagyon rossz úton járnánk. Az LMP mint konstruktív párt ebben is megpróbálja a pozitívat látni. Ellenzéki képviselőtársaim már elmondták, mennyire furcsa logika az, hogy egy számhoz vagy egy mennyiségi korláthoz próbálunk hozzárendelni bizonyos minőségi ismérveket a választási rendszer kapcsán, de ez talán lehetőséget kínál arra, hogy néhány olyan problémát is kezeljünk a magyar választási r endszerben, amelyek sokkal súlyosabbak annál, mint hogy ebben a Házban itt