Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HOPPÁL PÉTER, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság előadója:
405 intézményfenntartó egyházakkal, a közjó előmozdítása érdekében, a Kárpátmedencei magyarság felemelkedése és jövője érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtá rsaim! A Ház asztalán lévő törvényjavaslatunk ebben a szellemben született, és kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák annak elfogadását, és ezzel a negatív diszkriminációt szüntessük meg ebben a vonatkozásban. Köszönöm megtisztelő és türelmes figyelmüke t. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Szászfalvi képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Hoppál Péter ké pviselő úrnak, az oktatási bizottság előadójának. DR. HOPPÁL PÉTER , az oktatási, tudományos és kutatási bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási, tudományos és kutatási bizottság tegnap reggeli ülésén egyhangú szava zatával támogatta, hogy a T/23. számon előttünk fekvő törvénymódosítás általános vitára alkalmasként kerüljön a plenáris ülés elé. Engedjenek meg néhány megjegyzést a törvény előterjesztője által elmondott érvekhez kiegészítésképpen. Az 1993. évi LXXIX. tö rvény, amely a közoktatásról szól, az elmúlt években nagyon jelentős számú módosítást ért meg. Több tucatnyi alkalommal módosította a törvényt a szocialista és néhai szabad demokrata kormány. Ebből a többszöri módosításból egy olyan törvény keletkezett, ho gy mármár átláthatatlan labirintussá vált a közoktatási törvény. Ebben a labirintusban van egy olyan szegmens, amely megítélésünk szerint kétszeres diszkriminációval él. Kétszeres diszkriminációval, hiszen egyfelől sújtja a lelkiismereti és vallásszabadsá ghoz való alapvető alkotmányos alapjogot, amennyiben - elhangzott az előterjesztő részéről, Szászfalvi Lászlótól - olyan szülők, olyan családok részére diszkriminatív, akik szeretnék a gyermekeiket vallásos neveltetésben részesíteni. Másfelől pedig diszkri minatív egyértelműen az önkormányzatok irányába. Ez az utóbbi eléggé erőteljesen sújtja az amúgy is sokat szenvedett önkormányzatokat, hiszen mint ismeretes, az idei költségvetésből 120 milliárd forintot vont el a kormányzat egyik utolsó intézkedésével az önkormányzatoktól. Mivel forráshiányosak az önkormányzatok, ezért - Pécsett látom kifejezetten ennek a problémáját önkormányzati képviselőként - megpróbálják az alkotmányban rögzített feladatukat, a közoktatást valamilyen formában más fenntartó bevonásával mégiscsak elvégezni, elvégeztetni. Ha nem tudják a saját forrásaikból, a hiányzó és egyre csökkenő saját forrásaikból finanszírozni a közoktatási feladatokat, akkor az önkormányzatok nem tudnak mást tenni, mint megpróbálnak partnert keresni. Partnerek von atkozásában pedig legkézenfekvőbbek az ezer év óta ezen a vidéken kiváló minőségű iskolákat fenntartó egyházak volnának. Azonban ezzel a cseles többszöri módosítással, amit most a törvény jelenlegi rendezése ki kíván küszöbölni, ezzel a cseles módosítással , ahogy hallottuk, öt éven keresztül bünteti a törvény azt az önkormányzatot, amelyik merészeli egyházi jogi személynek átadni az iskoláját, óvodáját. No, ez az a kettős diszkrimináció, ami egyrészt az egyházi oktatásbannevelésben gyermeküket részesítendő szülőket is sújtja, és nagymértékben sújtja az önkormányzatokat is. Nem tudják a forráshiányos helyzetükben a rájuk rótt feladatot átadni, mert az átvevő egyház ugyan működtetné az intézményt, azonban öt évig az átadott intézmény egyházi kiegészítő támoga tását, amit közoktatási kiegészítő támogatásnak hív a mindenkori költségvetési törvény aktuális melléklete, nos, ezt a kiegészítő támogatást tehát öt évig az önkormányzatnak kell fizetnie. (21.40) Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben ez a mostani kis simít ás egy adósságtörlesztés, adósságtörlesztés az új Országgyűlés részéről, amikor még a kormány nem is alakult meg, de további lépésekre is szükség lesz.
