Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
354 Egy másik külső utcában egy ölt önyös úriember volt. Egyszer csak odarohant néhány rendőr, és agybafőbe verték azt az öltönyös embert, aki ugyanúgy nézett ki, mint itt mi mindnyájan. Se szó, se beszéd! Mire odamentem volna, hogy segítsek, már visszahúzódtak a rendőrök a Rákóczi útra; ez egy kis kitörő csapat volt. Vajon miért kellett megverni ezt az öltönyös úriembert? Egy következő pillanatkép: hajléktalan ül ugyanabban az utcában. Előtte vértócsa. És nem volt álla. Ellőtték az állát. A következő helyszín a Blaha Lujza tér. Ott megállta k a rendőrök, kialakult egy ellenállási gócpont. Sorra jöttek a sebesültek. Mi az Akácfa és a Dohány utca sarkánál kialakítottunk egy elsősegélyhelyet. Fél tucat ember volt a fal mellé kiterítve, akiket odahoztak. Volt olyan, akinek a szemét is kilőtték. M ire a mentő megérkezett, elláttuk a sebeiket. Semmiben sem különbözött, olyan volt, mintha ’56ot éltük volna meg. Menjünk tovább! Felszámolták a Blaha téri ellenállást. Innentől kezdve a Körúton embervadászat folyt. Csak annyit láttam, hogy jön a lovas ro hamrendőr, és futó nőket vernek fejbe. Egy férfit ugyancsak elláttunk elsősegélyben - ő is öltönyben volt , mert egyszerűen csak ott volt a kardlap előtt, és mindjárt fejen vágták. A hölgyek menekültek a rendőrsorfal előtt. Volt, aki levetette a cipőjét, mert nem tudott volna tűsarkú cipőben futni és elmenekülni. Behúzódtunk egy lépcsőházba, és jöttek a rendőrök. Látták, hogy tízenhúszan - tizennégyen voltunk - behúzódtunk egy lépcsőházba, és be akarták törni az ajtót. Nem tudtuk bezárni, ezért ketten fér fiemberek nekivetettük a hátunkat az ajtónak, és próbáltuk tartani. S tartottuk is. Közben természetesen befújták a gázsprayt. A fiatalember, aki velem volt - hál’ istennek ő is ereje teljében volt , idegességében csúnya szavakat mondott a rendőrökre. Akk or mondtam neki, hogy ne hergeld őket, gondolj a gyerekekre és a nőkre, akik velünk vannak, mert ha ezek betörnek, ezeket mind meg fogják verni. Ilyen események történtek. Ékes Ilona képviselő asszony elmondta, mi történt akkor, ha a rendőröknek sikerült b etörniük egy ilyen helyre. Miránk is ugyanez a sors várt volna. Nos, nem akarom az egész nap élményét végigmondani. A lényeg az, hogy a végén, miután az embervadászatból sikerült kikerülni, átgyalogoltam az Erzsébet hídnál lévő barikádhoz. S már csak egyet lenegy gondolatot szeretnék hozzáfűzni. Én nem értek teljesen egyet Schiffer András úr és néhány más képviselőtársam hozzászólásával, hogy a barikádépítés törvénytelen. Barikádot nem azért építenek az emberek, mert valakit meg akarnak támadni, hanem azért, hogy megvédjék magukat. S hogy jogos volt az önvédelem ezen a napon, akár mondjuk, a Blaha Lujza téren barikádot építeni? Igen, jogos volt! Nem tudom, hogy mit mond a törvény, én nem vagyok jogász. De szerintem miért volt jogos? Azért, mert amint felszámo lták az ellenállást, kezdődött az embervadászat. Védték magukat az emberek, mindenhol. Konklúzióként csak annyit szeretnék mondani, hogy igenis, én meg tudom érteni azokat a fiatalokat, akik barikádot építettek, hogy megvédjék magukat, megvédjék a mögöttük lévő gyerekeket, idős embereket, asszonyokat és nőket, s irántuk csak tiszteletet lehet tanúsítani, mert azt tették, amit ilyen helyzetben minden embernek alapvető emberi kötelessége lenne megtenni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Kétperces reagálásra szót adok Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőjének. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Teljes mértékben megértem Sneider képviselő úr é s mások indulatait, akik akkor ott voltak a Rákóczi úton vagy a Kossuth Lajos utcában. Viszont egyet fogadjunk el: ha megszegjük azt a szabályt, hogy akár az államhatalomnak, a rendőrségnek a jogtiprása feljogosíthat arra minket, hogy erőszakkal lépjünk fe l például rendőrökkel szemben, vagy más jogszabályban tiltott cselekedetet hajtsunk végre az utcán - nevezhetjük ezt barikádépítésnek is , akkor utána hiába kérjük számon azokat a jogállami szabályokat, amiket most egyébként teljes joggal számon kérünk az akkori hatalmon, illetve az eljáró rendőrökön. Higgyük el, hogy azok a szabályok, amik