Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
35 lehetőségét arra, hogy a kormányzati struktúrát szabadon kialakítása, természetesen nem kívá njuk elvitatni. Ugyanakkor szeretnénk majd a kritikai észrevételeinket megfogalmazni, de ezt megelőzően észrevételeznénk azért néhány pozitívumot az elénk tett törvénycsomagból. Üdvözöljük azt, hogy végre megszűnik az az á ldatlan helyzet, hogy az igazságügyi és a rendészeti kormányzás egy minisztériumon belül van; üdvözlendő az, hogy visszaáll a közigazgatási államtitkári pozíció; és természetesen üdvözlendő az, hogy a közigazgatási hivatalok rendszere újra visszaáll, és az önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet rendeződik. Amikor ezt a törvénycsomagot és elsősorban a központi államigazgatási szervek, illetve a miniszterek, államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot megnéztük, elsősorban azt kutattuk, hogy a kormányzati működés nyilvánosságára, átláthatóságára milyen biztosítékok vannak. (15.40) Önmagában a csúcsminisztériumi megoldás, amit alkalmazna az új kormányzat, annyiban aggodalomra adhat okot, hogy amennyiben több, egymástól eltérő közigazgatásiközpo litikai terület - mint például az erőforrásminisztériumnál ezt majd látjuk - egyetlen minisztériumban van összefoglalva, akkor kétségessé válik egyrészt a parlamenti ellenőrzés, hogy az interpellálhatósága az adott miniszternek mennyire lesz hatékony, ill etve némi aggodalom van abban a tekintetben, hogy a különböző egyeztetések valóban a nyilvánosság előtt, valóban adott esetben különböző társadalmi szervezetek bevonásával mennek végbe, nem arról foge szólni ez a csúcsminisztériumi struktúra, hogy a külön böző bürokratikus apparátusok egy minisztériumon belül a nyilvánosság kizárásával játsszák majd le a meccseiket. És természetesen egy hatékony antikorrupciós fellépés jegyében szeretnénk arra is megoldást látni, hogy az úgynevezett forgóajtóeffektust az ú j kormányzat hatékonyan meg kívánja előzni, illetve ki kívánja iktatni. Arra gondolok, hogy kíváncsiak várjuk azokat a javaslatokat, amelyek valamiféle szabályozást visznek abba a rendszerbe, amikor a közigazgatásból a magánszférába kiáramló volt tisztvise lők, majd a magánszférából adott esetben a volt céget ellenőrző központi hatóságba visszaáramló volt üzletemberek- hát, hogy úgy mondjam - meglehetősen visszás helyzeteket tudnak teremteni. Arról van szó, hogy például számos olyan hatóság van, ahol szokván yos az - gondolok itt a fogyasztóvédelemre, a hírközlési hatóságra és más ilyen ellenőrző szervekre , hogy kibe járnak az ellenőrzött szervek és a nemzeti hatóság között a különböző tisztviselők, szakemberek. Azért, hogy kétség se férhessen ezeknek a hat óságoknak a pártatlan és korrupciómentes működéséhez, szükséges az, hogy az új kormányzat világos elképzelésekkel álljon elő, hogy ezt a forgóajtóeffektust miként kívánja kizárni. Ennek a törvénycsomagnak része az alkotmánymódosításra tett javaslat, amibe n van egy elem, ami szintén az új kormányzati struktúrából, az új kormányzati struktúrára vonatkozó elképzelésekből fakad. Ez a miniszterelnökhelyettesi pozíciónak a létesítése. Navracsics Tibor beszédére reagálva azt azért hadd mondjam el, hogy nem felté tlenül légből kapottak a különböző ilyen vészjelzések, hiszen elképzelhető azért egy olyan megközelítése is ennek a javaslatnak, hogy tulajdonképpen szentesítésre kerül egy több ciklus óta kijegecesedett rossz gyakorlat, hogy a miniszterelnök eléggé kevéss é interpellálható. A félelmek nézőpontom szerint abból adódnak, hogy amennyiben szentesítésre kerül a miniszterelnökhelyettesi pozíció, még kevesebbet fogjuk látni, mondjuk, a leendő miniszterelnököt, vagy például a rengetet államtitkár nem vezete ahhoz, hogy adott esetben a miniszterek is viszonylag keveset fognak szerepelni a parlamentben. De természetesen létezik ennek a módosítási javaslatnak egy jóindulatú megközelítése; egy erős miniszterelnöki szereppel rendelkező alkotmányos szerkezetben nyilván k ívánatos az, hogy a miniszterelnökhelyettesi pozícióról megemlékezzen az alkotmány, ne pusztán rendeleti jogalkotásra legyen hagyatkozva ennek a pozíciónak a megnevezése. Ugyanakkor ebben a törvénycsomagban van egy kakukktojás, amit elmondtunk már a bizot tsági vitában, ez a kisebb parlament, illetve a 200 főnek mint felső határnak a rögzítése az alkotmány szövetében.
