Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - VONA GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
288 Tisztelt Képviselőtársaim! Trianon 1100 éves Kárpátmedencei történelmünk legnagyobb csapása, Európa történelmében ilyen mértékű kegyetlenségre talán nincs is példa. A történelmi Magyarország Európa hatodik legnagyobb országa volt. Szétdúlták Európa e zen részének történelmileg kialakult egységét, tartósan állítottak szembe korábban együttélésre képes népeket. Olyan országokat kreáltak, amelyek jó része már nem is létezik azóta. A korabeli döntőbírák bűnt követtek el, de nem csak a magyarsággal szemben, tisztelt képviselőtársaim. A versaillesi ítélkezők kegyetlen döntései egyenesen vezettek a második világháború borzalmaihoz, rengeteg szenvedést, több tízmillió ember halálát okozták. Mit tett Magyarország 1920 után? Erre talán leginkább Klebelsberg Kunó tevékenysége ad választ mindannyiunknak. Klebelsberg Kunó azt fogalmazta meg rendkívüli bölcsességgel, hogy háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó hazafiság. Klebelsberg Kunó az alkotó hazafiság jegyében kezdte meg munkáját akkor. Ő pontosan tudta, hogy a magyarságot csak a kultúra tarthatja meg, és el is indult valami, nem is akármi, tisztelt képviselőtársaim. Elsőként kialakításra került a magyar hangosfilmipar, jelentős irodalmi tevékenység fejlődött ki, a világ zeneirodalmának, zeneművészetének a csúcsára kerültünk, köszönhetően Bartóknak és Kodálynak. Megszületik az első magyar Nobeldíjas, a falvak ellátására Hangyaszövetkezetek alakulnak. Beindul a népfőiskolai program, és még hosszan sorolhatnánk. Tehát egy világos nemzetst ratégia mentén a magyar kultúra, a magyar nyelv ereje legyőzi az államhatárokat, és a Kárpátmedence magyarlakta területein egységesen érvényesül. Ma, amikor a schengeni határokról oly sok szó esik, erről sokat beszélünk, Trianon sorompói még mindig közref ognak minket, önsorvasztó, önmarcangoló, önkéntes Trianonok sokaságával. Ma itt, tisztelt képviselőtársaim, ezekben a napokban tehetünk ez ellen. Ez a törvényjavaslat segít ezeket a sorompókat, az önkéntes, önsorvasztó sorompókat lebontani. Tisztelt Ország gyűlés! Egy ember jellemét a tragédiákból való felállás és a siker elviselése mutatja meg igazán. (12.00) Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az ókori rómaiak is úgy fogalmaztak, hogy a babérkoszorút egy arasznyi választja el attól, hogy hurok legyen, tehá t a siker elviselése sem egyszerű; de a tragédiából való felállás egy óriási próbatétel mindannyiunk számára, nemcsak egyénenként, hanem egy közösség, a magyar nemzeti közösség számára is. A magyar nemzet jellemét ezek a tragédiák, Trianon megedzették. Hal adjuk meg ebből az erőből kiindulva, tisztelt képviselőtársaim, Trianon tragédiáját! Az elmúlt 90 év bizonyítja, hogy túléltük ezt a tragédiát, vagyunk és leszünk; a nemzet immunrendszerét, ha tetszik, erősítsük meg, és meg is kell tennünk ezzel a törvényj avaslattal. Én bízom benne, hogy minden országgyűlési képviselő pártállásra való tekintet nélkül átérzi ennek jelentőségét, és arra kérnék mindenkit, hogy ezt szavazatával támogassa. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Megköszönöm Simicskó István úr szavait. Megadom a szót Vona Gábor úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. VONA GÁBOR , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt napokban folyt itt, az Országgyűlés falai között egy vita arról, hogy ami áprilisban történt, az forradalom volte, vagy sem. Ezt a vitát nem kívánom továbbfolytatni természetesen, hiszen nem ez a téma, és el is mondtam, el is mondtuk a vélemény ünket, viszont Simicskó István képviselőtársamhoz hasonlóan engem is megihletett a tegnapi este, illetve a ma reggel, és úgy érzem, hogy ha nem is forradalmi ez az Országgyűlés, amely a kettős állampolgárságról, illetve a nemzeti összetartozásról alkot tör vényeket, de mindenképp történelmi Országgyűlés.
