Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
256 szempontjából is vizsgálta az akkori törekvéseket, és az Alkotmánybíróság többek között megfo galmazta azt, az, hogy leszármazáshoz vagy nyelvismerethez kötjük a magyar állampolgárság megadását, nem sérti a diszkrimináció tilalmának általános jogelvét. Feltehetjük magunknak azt a kérdést is, és joggal tesszük fel - eleget riogatnak minket , hogy l ehete ennek következménye, érinthetie hátrányosan, mondjuk, a Felvidéken élő magyarokat, ha élnek ezzel a lehetőséggel, és magyar állampolgárságot is kérnek. (22.00) Én azt gondolom, és meggyőződésem, hogy Szlovákia is így fog eljárni, hogy minden nemzet közi jogi normát be fognak tartani, akkor több oknál fogva sincs lehetősége arra, hogy retorzióval éljen az ottani állampolgárokkal szemben. Az egyik hivatkozási alap, amit megtehetnék, maga az 1948as emberi jogi egyezmény és nyilatkozat, ami a következők et mondja, már 1948ban a következőket mondta: mindenkinek joga van az állampolgársághoz, ettől önkényesen senkit nem lehet megfosztani. Ennek a nyilatkozatnak a 11. cikkelye azt jelenti, hogy az állampolgárság joga ma már emberi joggá vált, emberi jogi ké rdésekben pedig óvatosan kell eljárniuk az adott államoknak. De más érvelést is megtehetek, és ez a más érvelés épp az európai uniós tagságunkból ered, mi is az Európai Unió tagjai vagyunk, a környezetünkben lévő államok többsége is, Szlovákia egészen bizt os, hogy igen. Az Európai Unió az európai polgár státusának létrehozásával, ami valójában nem egy állampolgári státus, hiszen az Európai Unió nem egy állam, de végül is ez a státus hasonlít az állampolgársághoz, ez egy származékos állampolgárság, amit mega lapoz egy tagállam állampolgársága, különböző jogokat fűz ehhez az állampolgársághoz, többek között a szabad mozgás és tartózkodás jogát egy másik állam területén. Tehát az Európai Unió joga, a Közösség joga generálja azokat a helyzeteket, hogy az egyik ál lam területén törvényszerűen fognak élni olyan állampolgárok, akik nem tartoznak az adott állam állampolgárságához. Ez az egyik európai vívmány, sőt az Európai Unió ezt nemcsak elfogadja, hanem kívánatos helyzetnek tartja. Az európai polgár jogai közé tart ozik az, hogy helyben választójoggal rendelkezik, ott, ahol él, ha nem tagja az adott államnak, és egyben uniós szinten is rendelkezik választójoggal. Diplomáciai védelem illeti meg az ilyen polgárt, petíciós joggal rendelkezik az Európai Parlament irányáb a, panaszjoggal élhet az európai ombudsmanhoz, és az alkotmányszerződés szerint az alkotmányszerződésben megfogalmazott nyelveken kommunikálhat az európai uniós intézményekkel. Hivatkozhatom egy európai bírósági döntésre is, ez a 369. döntés 1990ből. A Mi cheletügy a következőket mondja: az uniós állampolgárságból fakadó jogok nem tagadhatók meg a kettős állampolgároktól. Ez az európai bírósági döntés egy spanyol esetet tárgyal, ahol kimondták ezt a jogelvet. Tehát értelmetlen lenne retorzióval élni, mondj uk, egy felvidéki magyar esetében, aki magyar állampolgárságért folyamodik, hisz az Európai Unió jogából és ebből az európai bírósági döntésből is következik, hogy érdemi retorziót úgysem lehet ellene tenni, mert az Európai Unió joga egyébként is garantál számára olyan típusú jogokat, amelyekkel állampolgárként is rendelkezne. Ezért azt gondolom, hogy ezen érvek alapján nem kell attól tartanunk, hogy valamifajta retorzió éri azokat a KárpátEurópában élő állampolgárokat, tehát külhoni állampolgárokat, akik mondjuk, magyar állampolgárságot akarnának szerezni. Nyilvánvalóan meg kellene oldani ezt a kérdést azért is, amit Semjén Zsolt az expozéjában is elmondott, az mégiscsak egy lehetetlen helyzet, hogy azok, akik kivándorlással hagyták el Magyarországot - egy ébként világszerte sok millióan vannak, sőt a leszármazóik is nyilvánvalóan élnek és léteznek, mert a magyar állampolgárság a leszármazás folytán öröklődik , minden gond nélkül megszerezhetik a magyar útlevelet, és biztonsággal élhetnek, akár itt, az Euró pai Unió területén, akik pedig a határaink mentén élnek, és a nemzetközi békediktátumok fosztották meg őket a magyar állampolgárságuktól, azok ilyen szempontból hátrányt szenvednek. Tehát ezt a lehetetlen helyzetet is illene megoldanunk. Ady Endre azt mond ja: csak akkor születnek nagy dolgok, ha bátrak vannak, akik mernek nagyokat tenni. Nem gondolom azt, hogy ez ma bátorság kérdése. Az egyszerűen abnormális, hogy
