Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
24 jelent fokozottan. Ez most megoldódik, és egy régi, hatékonyabban re ndszer állhat vissza. Jól látható lesz, egy éles vágás lesz a minisztériumok struktúrájában, hogy a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok és az alattuk levő főosztályok jelentik a közigazgatási részt - amelyik politikamentesen folytathatja m űködését , és ettől jól elkülönülten vannak azok a politikai jellegű feladatkörök az ágazati államtitkárnál, parlamenti államtitkárnál, illetőleg természetesen a miniszternél, amelyik a politikai irányítást jelenti. Nagyon fontos, hogy ez élesen elhatárol ódjék, és valóban ahhoz, hogy egy állam jól működjön - amit az előző években nem tapasztaltunk , szükséges, hogy éles határvonal legyen a kettő között. A 200 fős parlament kapcsán az MSZP padsoraiból érkezett soksok kritika. Én úgy gondolom, hogy mi okul tunk az MSZP hibáiból, és tudjuk, hogy a hitelesség a legfontosabb a választókkal szemben. Ez a FideszKDNPnek egy nagyon fontos kérdésköre volt a választási kampányban és azelőtt, és ahhoz, hogy megőrizzük hitelességünket a választók előtt, amit nekik íg érünk, amire tőlük igen nagy mértékű mandátumot, felhatalmazást kapunk, azt meg is kell hogy valósítsuk. Nem akarunk ugyanabba a hibába esni, mint elődeink, nem akarjuk a hitelességünket a választóink, az állampolgárok előtt eljátszani. Ugyanakkor, mint az ma is már elhangzott, erre fölhívnám a figyelmet, hogy bár kétharmados a kormánypártok többsége itt a parlamentben, az alkotmányügyi bizottságból létrehozandó albizottság paritásos alapon fog fölépülni. Tehát nem kétharmadnyi kormánypárti és csak egyharma dnyi ellenzéki képviselő lehet majd benne abban az albizottságban, amelyik az új rendszert kidolgozza, amelyik az új választási rendszer elveiről és a konkrét számairól dönt, hanem 5050 százaléknyi arányban lehetnek ott. Én úgy gondolom, nagyon fontos, po ntosan azért, hogy olyan gesztusokat gyakoroljon ez a kormány, amilyen arroganciát az előző kormány vitt az előző években, azzal szemben ezt állítva, hogy legyen idő, hogy az ellenzék kifejtse álláspontját, és ne csupán a többségi elv, hanem a szakmai érve k ütköztetése legyen ennek az albizottságnak a funkciója a következő, egyébként határidővel behatárolt korszakban. Szintén bízom benne, hogy mindaz a törvénymódosítás, ami itt előfordult, és főleg többek között a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos, az egyértelművé fogja tenni, hogy az állam nem intézteti az államügyeket az emberekkel, nem ellenük van, hanem az ő segítségükre van, és az ő ügyeiket viszi a saját háza táján belül. Itt hadd térjek ki az előbb is már említett törvényességi ellenőrzésre, az ö nkormányzatok törvényességi felügyeletére, amelyet a közigazgatási hivatalok látnak el. A mi törvényjavaslatunkban a 70. § környékén található az erre vonatkozó szakasz, amely nem a regionalitás elvét, hanem a 20 plusz 1, megye plusz főváros elvet hozza vi ssza. Azért is, mert ennek vannak Magyarországon történelmi hagyományai; azért is, mert nem bizonyította az előző rendszer, hogy hatékonyabb lenne az előző években, ezért gondoljuk úgy, hogy nemcsak a történelmi hagyományok, de a hatékony munkaszervezés is ezt kívánja tőlünk. A törvényességi ellenőrzés az önkormányzatok alkotmányos működésének garanciája. Az önkormányzati törvény szerint a közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzés körében határidő tűzésével felhívja az érintett törvénysértés megszünt etésére az önkormányzatokat. A felhívásban foglaltakat kötelesek megvizsgálni, és határidőn belül annak alapján intézkedéseket tenni, erről vagy az ellenvéleményükről pedig a hivatalt tájékoztatni. Ha a megadott határidőn belül nincs intézkedés, akkor a kö zigazgatási hivatal az Alkotmánybírósághoz fordul, ezzel megsemmisítteti a határozatot, vagy annak a felülvizsgálatát kérheti. A második Gyurcsánykormány idején alakult ki az a helyzet, hogy a közigazgatás átalakítása keretében megszüntették a hagyományos közigazgatási hivatali modellt. A kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény - amely egy feles törvény itt a parlamentben - 7. § (1) bekezdés b) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. t örvény, amely viszont már kétharmados törvény, rendelkezéseiben a megyei, fővárosi
