Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BAGDY GÁBOR, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
212 szakmai igényesség jegyében szóltam hozzá, és nagyon remélem, hogy mire elfogadjuk, sokkal jobb lesz, mint most. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELN ÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyszerűség érdekében szükségesnek tartok önökkel egy információt közölni: a kezemben lévő dokumentum tartalmazza, hogy a házelnök úr a szóban forgó törvényjavaslat tá rgyalására első helyen a gazdasági és informatikai bizottságot kijelölte. (Dr. Józsa István: Mikor?) Képviselő úr, átadom önnek szívesen a dokumentumot a jegyző úron keresztül. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az LMP padsoraiban - Szilágyi Péter jegyző á tad egy iratot dr. Józsa Istvánnak.) (17.00) Megadom a szót Bagdy Gábornak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. BAGDY GÁBOR , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A KDNP f rakciója a vezérszónoki hozzászólásokban sajátos, de mondhatni, hogy szerencsés helyzetben van, mert úgy alakul a Házszabály, hogy a vezérszónok után beszél a Fidesz vezérszónoka, utána az MSZP vezérszónoka, és utána jön a KDNP. Úgy tűnik, hogy mire idáig eljutunk, ez egy kedves, aranyos polémiává fajul, aminek nagyon sok szakmai pozitívuma és negatívuma is van. Azt gondolom, abból kellene kiindulnunk, hogy megnézzük a tényeket, hol tart ma az ország. Ha visszagondolunk az elmúlt évekre, évtizedekre, különö sen az elmúlt hónapokra, sajnos az ország közvéleménye az állami vagyonnal összefüggő különböző botrányoktól hangos. Ezek a botrányok az utóbbi hónapokban elsősorban az állami tulajdonú cégekkel való gazdálkodásról szóltak, de ha a múltban egy kicsit vissz atekintünk, akkor, ahogy azt Papcsák úr is említette, ez szorosan összefügg a korábbi privatizáció következményeivel, a hírhedt menedzsmentdíjakkal, és a vegyes tulajdonba került cégek számos esetében találkozhatunk az eszközállomány lepusztulásával. Azt g ondolom, ha egyetértünk a helyzetleírásban, akkor valószínűleg valamit a jelenlegi helyzetben tenni kell. Kinek kell tenni? Értelemszerűen az új kormánynak. Az új kormány új struktúrát állít fel, új miniszteriális struktúrát, és értelemszerűen, szerintem h elyes módon, a vagyongazdálkodásnak is új struktúráját, új szervezetét teremti meg. A célkitűzések - takarékosabb és hatékonyabb rendszer kialakítása, a vagyongazdálkodás önálló ágazati szakpolitika szintjére emelése , gondolom, mindenki számára egyértelm űek és támogathatóak. Az, hogy a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz a magyar állam vagyonával való gazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője, és ennek egyszemélyi felelőse lesz, nevezetesen a miniszter, megítélésem szerint világos és átlátható viszonyokat teremt. Kicsit szomorúan hallottam Józsa képviselőtársam ez irányú kritikai megjegyzéseit vagy kétkedéseit - természetesen bízom benne, hogy kétkedését a jó szándék vezette, ugyanakkor abban is bízom, hogy az idő majd megcáfolja k étkedéseit , de ennek kapcsán mégiscsak meg kell említenem, hogy az eddigi rendszer kétségkívül nem volt ennyire átlátható. Talán ennek is volt az eredménye, hogy a gazdasági bizottság ülésén felmerült Oszkó Péter meghallgatása kapcsán, hogy se ő mint pén zügyminiszter, és állítólag az őt megelőző Veres János pénzügyminiszter, egyikőjük se tudott arról, hogy a Malév hatalmas összegű viszontgaranciát bocsátott ki. Azt gondolom, hogy pusztán az a tény, ha ilyen esetek a jövőben nem fordulhatnak elő, már megér i, hogy ezzel a törvényjavaslattal foglalkozzunk. A törvény másik eleme és ága a Magyar Fejlesztési Bank. A Magyar Fejlesztési Bank feladata a gazdaságpolitika támogatása. Bevezetőmben még elmondhattam volna azt is, hogy a
