Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről s... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
200 kisváros bizonyos részein, hogy az abból származó bevételből egyébként a nagyon nehezen fenntartható helyi gimnáziumot támogassák, és azt ne kelljen bezárni. Ez nyilvánvalóan nem városfejlesztési cél, de ha egy közösség úgy döntött, hogy ezt a bevételszerzési formát erre használja fel, akkor nem hiszem, hogy ebből a szempontból a kezé t meg kellene kötni. Az megköti a kezüket, természetesen, hogy amennyiben nem felel meg a törvénynek a kihasználtsági mutató azon a területen, akkor egyébként nem fognak tudni ilyen díjat kivetni ebből a szempontból. De én a konkrét célok megkötésénél óvat osabb lennék. Azt gondolom, ezt a nyilvánosságra kell bízni, és a helyi demokráciára kell bízni. Ne próbáljunk a parlamentből megoldani mindent, amit egyébként nagyon sokszor könnyebb és egyszerűbb helyben megoldani, ráadásul úgy is, hogy ott a helyi nyilv ánosság szabályozó ereje ebből a szempontból nagyobb. Azokra az észrevételekre, hogy most hogyan készült ez a törvény, és így tovább, sajnálom, hogy Horváth Csaba képviselőtársam, ha jól látom, nincs jelen (Dr. Józsa István: Figyelek!) , Józsa úr képviseli. Amikor először megszólalt, kicsit aggódtam, hogy nem azzal fogjae kezdeni, hogy van egy jó híre, és ingyenes lesz a parkolás, de Istennek hála nem ezzel kezdte. Tehát azt kell mondjam önöknek, hogy ebből a szempontból ennek a törvényjavaslatnak az elkész ítésénél kénytelenek voltunk más logikát alkalmazni, mert a helyzet az, hogy az előző kormány gyakorlatilag kétharmados passzusokhoz egyáltalán nem nyúlt hozzá, anélkül nem megoldható a probléma. Az Alkotmánybíróság kétharmados részeket semmisített meg. Ug yanúgy azt is hozzátenném, hogy egyébként talán helyes lett volna, mert azokat a jogi problémákat, amelyekről végül az Alkotmánybíróság döntött 2009 végén, ismertük 2008ban, 2007ben, meg korábban is. Bármikor alkothatott volna egyébként az előző ciklusba n a tisztelt Ház ezzel kapcsolatos törvényt, mégsem tette meg. Tehát azt gondolom, ne rajtunk kérjék számon azt a munkát, amit egyébként nem végeztek el. Rajtunk az a munka kérhető számon, amit most el kell végezni, és ebből a szempontból azt hiszem, az el sők között igyekszünk is elvégezni, és a törvényjavaslat legerősebb és legfontosabb dolgának pontosan azt az alapvetést tartom, hogy önkormányzati tulajdonba tesszük át ennek a szolgáltatásnak a kötelezettségét, és ezzel a magánbizniszt megszüntetjük. És h a jól emlékszem, akkor az előző kormány idején nem ez volt a fő irányvonal. Ez talán a legfontosabb különbség, de azt hiszem, hogy ez a különbség eléggé érdemi és elég erőteljes. És azt külön szeretném megköszönni, hogy képviselőtársaim végül is ezt egyete mlegesen támogatták. A vitában elhangzott összes többi észrevételre szeretnék később kitérni. Egyetlenegy olyan szempontot akarok most még megemlíteni, amit nem mondtam az elején; egykét szempontbó l elhangzott itt, de erre szeretném felhívni a figyelmet. Az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet arra, hogy egyébként el kell dönteni, milyen jogszabályi alapon szabályozzuk a parkolást, az most a polgári törvénykönyv hatálya alá tartozik vagy a közig azgatási eljárások hatálya alá. Természetesen mind a kettő mellett szólnak érvek. Én szívem szerint egyébként közigazgatási eljárássá tenném, de miután végignéztük az összes létező szempontot, az vált világossá, hogy ha ezt tennénk, akkor valószínűleg sokk al bürokratikusabb, sokkal drágább, nehezebben működő és július 1jétől működésképtelen rendszert definiálnánk. Éppen ezért az Alkotmánybíróság kínálta választási lehetőséggel éltünk, és egyértelműen a polgári törvénykönyv hatálya alá rendeltük mindezt, és így alkottuk meg a részletszabályokat. Ez az Alkotmánybíróság elvárásának eleget tesz, értelemszerűen. Az más kérdés, hogy innentől kezdve ez nem közigazgatási eljárás, tehát ebben nyilvánvalóan nem közigazgatási szempontok alapján születik döntés, nem úg y szabják ki a pótdíjat, bíróság dönthet csak a pótdíj tekintetében. Tehát ez egy másik eljárás ebből a szempontból. A közigazgatási eljárás szabályait ezen a törvényjavaslaton ne kérjék számon, mert választanunk kellett ebből a szempontból, az előző törvé nyi szabályozásnak az egyik baja pontosan az volt, hogy egyébként a kettőnek a szempontjait összekeverte.
