Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről s... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
196 akkor is szükséges lenne ennek a témának a felvetése a parlamentben és az ezzel kapcso latos jogi szabályozás felülvizsgálata. Az, hogy miért, ahhoz kérem, engedjenek meg egy rövid történeti áttekintést, először is arról, hogy egyáltalában miért volt szükséges annak idején a parkolási díj bevezetése, megállapítása. Mindannyian tudjuk, hogy a forgalomnövekedés, az egyéni közlekedés arányának eltolódása a közösségi közlekedés rovására és az ezzel kapcsolatban megjelenő negatív környezeti externáliák, amelyek különösen a városok központját, a belvárosi területeket érintették, szükségessé tették, hogy különböző forgalomszabályozási technikákkal próbáljuk ezt a dolgot kezelni. A forgalomszabályozás különböző eszközei egy rendkívül színes palettán vannak: a parkolási díj bevezetése mellett ilyen a sétálóutcák kialakítása, a külső területeken megvaló suló P+R parkolók építése és így tovább. Ezzel szemben idővel azt kellett tapasztalnunk, hogy gyakorlatilag a forgalomcsillapítás, a forgalomszabályozás kizárólagos eszközévé vált a parkolási díj megemelése a csillagos égig. Tehát az az alapelv, ami miatt egyáltalában bevezetésre került, nevezetesen az, hogy csillapítsa a forgalmat, már másodlagos lett, háttérbe szorult, és a bevételek, a képződött nyereség eredeti célja, ami annak idején igenis, jó párszor megfogalmazódott, nevezetesen, hogy P+R parkolók, mélygarázsok, parkolóházak építésére szolgáljon az így befolyt összeg, bizony nem valósult meg. Én egyetlenegy ilyen P+R parkolóról vagy mélygarázsról sem tudok, ami valaha is ebből az összegből valósult volna meg. Ugyanakkor, ami megvalósult, azt nagyon i s jól látjuk, a szemünk előtt van, mindennap hallhatunk róla, az a parkolótársaságok arcátlan nyerészkedése. Tudjuk, hogy 90 százalékban leköltségelték a bevételeiket, azt is tudjuk, hogy a háttértulajdonosi körben milyen összefonódások voltak a politikai jobb- és baloldal között. Egyúttal itt jegyzem meg, hogy egy ilyen társaság - amelyet a köznyelv csak parkolási maffiának hívott , a Centrum Parkolási Társaság ellen a Jobbik, nem most, hanem korábban, pár hónappal ezelőtt benyújtott egy ügyészségi panas zt, éppen a korrupció és a politikusbűnözés visszaszorítása, leleplezése céljából. Ezen rossz tapasztalatokból kiindulva, ezeken okulva ezért semmiképpen nem tudjuk elfogadni az Ötv. olyan módosítását, ami ebben a jelen tervezetben előttünk fekszik, miszer int hogy az önkormányzatokon kívül bármilyen más, akár száz százalékban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság végezhesse a parkolási közszolgáltatást, és szedje annak hasznát. A közelmúltból ugyanis mindannyian fel tudunk sorolni jó pár olyan p éldát, amelyben igenis, száz százalékban önkormányzati tulajdonú közszolgáltatást végző cég politikusi kifizetőhelyként működött, és a korrupció melegágya volt. Nem! A javaslatunk szerint vissza szeretnénk térni az eredeti elvi alapokhoz, nevezetesen, hogy a parkolási díj egyrészt a forgalomszabályozás hatékony eszköze legyen, tehát az innen befolyó összegek csak és kizárólag P+R parkolók, parkolóházak, mélygarázsok építését szolgálják. Ezt viszont csak úgy látjuk megvalósíthatónak, hogyha ezt a szolgáltatá st, illetve most már közszolgáltatást - mert hiszen maga a törvény nagyon helyesen ezt közszolgáltatássá emeli fel , ezt a feladatot kizárólag az önkormányzat látja el. Igen, erre alkalmassá kell tenni az önkormányzatokat, a polgármesteri hivatalokat. Leg yen a közterületfelügyelők, a településőrök, a közmunkások feladata az ezen szolgáltatást igénybe vevők ellenőrzése, így azután a tényleges bevételek, még inkább a tényleges ráfordítások közvetlenül a köz számára ellenőrizhetővé válnak. A törvényjavaslat másik eleme, amellyel semmiképpen nem tudunk egyetérteni, a közszolgáltatási díj mértéke. Itt már több képviselőtársam említette, hogy ennek a legmagasabb értéke két liter 95ös benzin árában lenne megállapítva, azaz a mai áron egy óráért 700 forintot kell ene fizetni. De amiről itt még nem volt szó, ezért most szeretném ezt egy kicsit részletesebben hangsúlyozni: a 15 perces késlekedés után akár 6300 forintot is fizethetünk büntetésképpen. Most valljuk be: ki az közülünk, aki egy bármilyen megbeszélés miatt ne késett volna már 15 percet az autójától? Már több alkalommal voltunk olyan helyzetben, hogy valamilyen más körülmény miatt sajnos csak késve értünk oda az autóhoz. Ugyanakkor, ha ezt a büntetési tételt valaki 15 napon túl fizetné be, mert mondjuk, meg szeretné várni, hogy a fizetése megérkezzen - hogy ilyen életszerű
