Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről s... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója:
178 passzusa, amit most megfogalmazunk benne, megadja a lehetőséget és a felhatalmazást az önkormányzatok számára, viszont ezzel párhuzamosan a kereteket a másik törvényjavaslat jelöli ki. A keretek kijelölése tekintetében az egy nagyon fontos szempont, ami a parkolásn ál, azt gondolom, eddig hiányzott, és az Alkotmánybíróság ezt joggal tette szóvá, nevezetesen eddig Magyarországon az önkormányzatok gyakorlatilag önkényesen állapíthatták meg a parkolási díjakat. (14.10) Innentől kezdve viszont ez nem történhet így meg, h iszen két dolog is történik a törvényjavaslat elfogadásával. Egyik oldalról bevezetünk egy maximált parkolási díjat, ezt pedig bizonyos értelemben az autó mindenkori üzemben tartási költségeihez kötjük. Jó kérdés, hogy miért ahhoz. Azért, tisztelt Országgy űlés, mert ebben az Alkotmánybíróság is egyetértett az indokolásában, és végül is ezek a nemzetközi normák és az elfogadott gyakorlat is, hogy a parkolás alapvetően nem egyfajta adó, hanem a parkolás egy forgalomszervezési, egy forgalomirányítási eszköz, a mit nyilvánvalóan azért vezetnek be a városok, hogy főleg a belvárosi részeiket, illetve bizonyos más területeiket megóvják, mondjuk, az autók tömeges használatától, és ösztönözzék azt, hogy lehetőség szerint a közösségi közlekedést minél nagyobb számban h asználják az emberek, és ennek érdekében alakítják ki a parkolási területeket, a parkolási zónákat, és szabják meg azoknak a díjtételeit. De nyilvánvaló, hogy ha viszont ez a cél, és eleve azt akarjuk elérni, hogy egyébként, mondjuk, a városok bizonyos ter ületeire autóval minél kisebb számban menjenek az emberek, kivéve azokat, akik ott élnek, akkor értelemszerűen az autó üzemben tartásainak a költségeihez kell mindezt kötni, mert így logikus, és természetesen így követheti egymást, ha változik az autó üzem ben tartási költsége, a parkolási díj és az autó üzemben tartási költsége együttesen. Ezért határozzuk meg a maximált parkolási díj összegét egyébként a mindenkori 95ös ólmozatlan benzin előző éves átlagárának a kétszeresében. Csak azért, hogy példákat mo ndjak önöknek, ez azt jelenti, hogy bizonyos értelemben most például Budapest területén ezzel egyes parkolási díjakat csökkent is ez a törvényjavaslat. Budapesten ma a legnagyobb parkolási díj, amit a budai Vár területén kell egyébként a kiemelt övezetben fizetni, 640 forint/óra. Ehhez képest, hogyha most az előző évi átlagárakat veszem figyelembe, akkor az a maximum, amit a mostani törvény megfogalmaz, gyakorlatilag körülbelül 545 forint/óra. Ez természetesen azt jelenti, hogy legalább ebben az egy övezetb en csökkenni kell a díjaknak. Azt gondolom, hogy a többi budapesti övezeten belül is például logikus lenne, hogyha nem is ilyen arányú, kisebb mértékű, de valamilyen csökkentést határozna el a Fővárosi Önkormányzat. De itt szeretném elmondani azt, amire má r az előbbiekben is utaltam, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy mindenhol, minden zóna parkolási díjait meghatározza, ez a helyi önkormányzatok feladata, nyilvánvaló, Budapest területén ezt a Fővárosi Önkormányzat a saját rendeletében sza bályozza le, csak érvényesül egy logika, ami logika eddig is úgy nézett ki, hogy bizonyos értelemben arányban voltak egymással a legmagasabb zóna árai, valamint természetesen a többi zóna árai. Azt gondolom, ezeket az arányokat a kiszámíthatóság érdekében érdemes tartani, de a törvényjavaslat ehhez csak a kereteket adja meg, és a kereteken belül a legmagasabb parkolási díjat szabja meg és írja elő alkalmazásra az önkormányzatoknak. Ez természetesen azt jelenti, hogy az önkormányzatok ennél alacsonyabb parko lási díjat bármikor megállapíthatnak, magasabbat azonban nem. Szeretném azt is leszögezni, hogy most már végre azt is világosan definiálja a törvényjavaslat, hogy egyébként milyen feltételek mellett lehet valahol a parkolási övezetet kiterjeszteni, ahol mo ndjuk, eddig ingyen volt a parkolás. Nyilvánvaló, azt hiszem, ezt polgármester kollégáim, önkormányzati képviselő kollégáim, akik közül számosan vannak itt a teremben, nagyon jól tudják, hogy erre rendszerint lakossági igény akkor fogalmazódik meg, amikor bizonyos területek túlterheltté válnak forgalomszervezési szempontból, és akkor érdemes mindezt megtenni. Gondolok itt arra, hogy például nagyon nagy számban foglalják el a parkolóhelyeket. Budapesten belül erre klasszikusan az a példa, de azt hiszem, vidé ki városokban is előfordul ez sokszor, hogy
