Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
16 Emellett azt is javasoljuk, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hozzon létre egy albizottságot, egy választójogi reform albizottságot, amely albizottságban ne m érvényesülnek a parlamentben és a bizottságokban is létező létszámarányok - az ellenzék és a kormány közötti egyharmadkétharmados arány nem érvényesülne , hanem egy paritásos albizottság jönne létre. A paritásos albizottságban az ellenzéknek is, és a k ormányoldalnak is egyenlő esélye lenne arra, hogy befolyásolja az új választási törvény szövegét és tervezetét. Persze szükséges egy határidő szabása ebben a kérdésben. Azért szükséges határidőt szabni, mert úgy gondoljuk, úgy hisszük, hogy a választási tö rvény elfogadására az előttünk álló választási ciklus első felében sort kell keríteni. Ha ugyanis túlságosan sokáig húzódna ez a kérdés, akkor már joggal vethető fel, hogy nincs kellő idő a következő választásokra való felkészüléshez. Márpedig nyilván egy ilyen jelentős létszámcsökkentés számos kérdést érint: az egyéni képviselői választókerületek kialakítását érinti, érinti a pártok működését is, a pártok szervezetét, hogy hogyan határozzák meg azokat a szempontokat, a képviselőjelöltek kiválasztásának sze mpontjait, és nem utolsósorban természetesen a választópolgárok viszonyát is érinti, hogy hogyan viszonyulnak majd egy ilyen új választási törvényhez. Mi következik ebből? Az következik ebből, hogy bár az alkotmány rögzítené ezt a létszámot, a konkrétum eg y külön választási törvényben, egy választójogi törvényben születne meg, és ennek a megalkotásában egyenlő eséllyel veszünk részt kormánypárti és ellenzéki képviselők. És az is benne van az országgyűlési határozatban, hogy amikor elkészíti az albizottság e zt a tervezetet, utána széles körű társadalmi vitára is kell bocsátani, hiszen ma még nem tudhatjuk, hogy mely szervezetek, mely jelölőszervezetek indulnának egy következő választáson, tehát nekik is esélyt kell adni arra, hogy beleszóljanak; plusz a kiseb bségi képviselet miatt teljesen jogos elvárás, hogy a kisebbségi szervezetekkel is egyeztetni kell. A kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló határozatunk, amelyet ez év februárjában fogadott el az Országgyűlé s, tartalmaz egy menetrendet, tartalmaz bizonyos elveket, hogy milyen elvek mentén kell kialakítani a kisebbségek választási lehetőségét és a kisebbségek országgyűlési képviseletét, és tartalmaz az elvek mellett határidőket is. Ugyanez a határozat a kormán y felelősségébe tette volna, hogy nyújtson be egy ilyen választójogi törvényt, de ha már elindul egy ilyen választójogi reform előkészítése, akkor természetes, hogy a választójogi reform albizottságának is figyelembe kell vennie ezt a kisebbségek képvisele tére vonatkozó országgyűlési határozatot. Emellett, tehát amellett, hogy elindul a választójogi reform előkészítése, benyújtottuk az Országgyűlésnek egy lehetséges változatát, egy lehetséges választási reformnak a javaslatát. Tekintsük ezt tárgyalási alapk ént, tekintsük olyan törvényjavaslatként, amelyről el lehet kezdeni például a vitákat az alkotmányügyi bizottság albizottságában. Azért nyújtottunk be egy olyan javaslatot, amely a reményeink szerint vagy a felfogásunk szerint megvalósítja mindazokat az el veket, amelyeket eddig hangoztattunk a kisebb parlament kialakítása során, azért nyújtottuk be, hogy igenis bizonyítsuk, hogy megvalósítható a kisebb Országgyűlés, megvalósítható a 200 fős Országgyűlés úgy, hogy az 1989ben létrehozott vegyes választási re ndszer keretein belül azokat a mandátumarányokat nem érintve, azokat nem felborítva igenis megvalósítható, úgymond a status quo alapján létrehozható egy kisebb parlament. Természetesen ez kevesebb egyéni kerületet jelent, kevesebb listás mandátumot, kevese bb kompenzációs mandátumot jelent, de mindez abból következik, hogy az országgyűlési képviselők létszáma csökkentésének megvannak a maga következményei. Hangsúlyozom: tárgyalási alap. A tárgyalási alapnak az is része, hogy hogyan képzeljük el a kisebbségek parlamenti képviseletét. A javaslat szerint egy kedvezményes kisebbségi mandátum szerzésére nyílna lehetősége a kisebbségi szervezeteknek, kisebbségi jelölőszervezeteknek. Ez azt jelenti, hogy ahogyan a választópolgárok a pártokra szavaznak, ugyanúgy kise bbségi jelölőszervezetek jelöltjeire is szavazhatnának, illetve kisebbségi jelölőszervezetek országos listájára is szavazhatnának. A kisebbségi jelölőszervezetek pedig kedvezményesen állíthatnak országos listát, és kedvezményesen szerezhetnek mandátumot is .
