Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 18 (3. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János):
123 van irományszámmal, azt valójában a Fidesz nem gondolta komolyan, mert továbbra is görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmányban mindössze az országgyűlési képviselők számát rögzítsük, miközben tudjuk, hogy ez önmagában rendkívül kevés. Nem mond semmit. Nem akarok kitérni az egyéb dolgokra, hogy milyen alkotmányos konfliktusok keletkezhetnek ebből, ezt elmondtam tegnap, de megerősítem azt, amit Lamperth Mónika mond: hiszem, hogy húsz évvel a rend szerváltás után Magyarországon rögzíthetjük azt a szándékot, hogy Magyarországon a mandátumokat az Országgyűlésben csak úgy osztjuk ki, amilyen szavazati támogatottsága van valamely pártnak. Kérem önöket, még egyszer gondolják végig, fontolják meg, és foga dják el ezt a javaslatot. Emögött nincs semmilyen mögöttes szándék. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Bárándy Gergely képviselő úr következik rendes felszólalá sra, az MSZPfrakcióból. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kiegészíteni szeretném mindössze Lamperth Mónika és Göndör István képviselőtársaim felszólalását, ugyanis az alkotmányügyi bizottság ülésén a mai napon f elmerült az, hogy ezek szerint azért, mert az arányosságot szeretnénk beépíteni az alkotmányba szövegszerűen, ez azt jelenti, hogy csak és kizárólag listás országgyűlési választási rendszerben gondolkodunk. Nos, szeretném ezt cáfolni itt a plenáris ülésen is. Nem erről van szó. Az MSZPnek volt javaslata az arányosabb rendszer kidolgozásának a szem előtt tartásával egy tisztán listás rendszerű választási törvényre is, és ugyanígy volt egy vegyes rendszert megtartó választási törvénymódosító javaslata is. Eg y biztos: szólnak érvek az egyéni rendszer megtartása mellett is, hiszen az emberek szeretnek személyekre, saját képviselőre szavazni. De szólnak érvek egyébként a tisztán listás választások mellett is, hiszen látjuk azt, hogy legalább 9095 százalékban ak i személyre adja le a szavazatát, tulajdonképpen az is pártra adja a szavazatát, hiszen a személyek és a pártlisták közötti különbségek szavazat tekintetében 123 százalékos eltérést mutatnak. Ez tehát például a listás választási rendszer mellett szól, a tisztán listás mellett. Azt gondolom, a tárgyalások során erről lehet és kell is vitatkozni. (11.20) Egy biztos azonban, hogy semmi nem szól amellett, hogy a választói akaratot ne pontosan tükröző választási rendszer kerüljön kidolgozásra. Éppen egy fidesz es képviselőtársam tegnapi megszólalására, Pósán Lászlóéra utalnék, és utaltam az alkotmányügyi bizottság ülésén is, aki azt mondta, hogy nyilvánvalóan a választási rendszert érdemes megváltoztatni, és nem lehet ugyanaz a választási rendszer most, mint szá z évvel korábban. Nos, én azt mondom, hogy nem lehet ugyanaz a rendszer most, mint húsz évvel korábban. Ami akkor indokolt volt, nem biztos, hogy most is az. Akkor indokolt volt, és szóltak érvek amellett, hogy ez az aránytalanság megjelenjen a választójog i törvényben. Húsz év elteltével azt gondolom, hogy emellett most nem szólnak indokok. Úgyhogy a javaslatunk célja tehát mindössze ennek a rögzítése, és távolról sem annak a rögzítése és amelletti elköteleződés, hogy mi csak és kizárólag egy tisztán listás választási rendszert tartunk elképzelhetőnek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Mátrai Márta képviselő asszonynak adom meg a szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. Ké t percre kért szót.
