Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 18 (3. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János):
121 Székelyudvarhelyen élő magyar ember a jelenlegi törvények szerint nyilván alapvetően eltérő helyzetbe kerül, mert az egyiknek teljes körű szavazati joga van, a másiknak pedig nincs. Azt a kérdé st, hogy vajon milyen módon mérlegeli az Országgyűlés adott esetben a választási törvény során azt, hogy ezt a jogot megadja, hogy ez a jog passzív vagy aktív legyene, hogy adott esetben csak választási lehetősége legyen és ne legyen választható, emögött látunk több érvet, de át is lehet gondolni. Erre akkor nyílik lehetőség, ha ebbe a törvénybe egy bizonyos kontingenst meghagyunk. A Jobbik elképzelése szerint a kompenzációs mandátumokat növelnénk meg a mi javaslatunk szerint 26tal a 13 nemzetiségihez kép est - de ez lehet vita kérdése , mert több szavazó esetén célszerű ezt a mandátumszámot megnövelni. A technika nagyon egyszerű lenne: ahogyan a kompenzációs listás mandátumot most töredékszavazatból osztják ki - és amint tudjuk, ilyen lesz az elképzelt ja vaslatban is , a határon túli magyarok listára adott szavazata az tulajdonképpen ugyanígy a kompenzációs szavazatokkal összeadva eredményezne egy bizonyos számú mandátumot. De ha nekik ezt a jogot adott esetben megadjuk, akkor nyilvánvalóan ezt a kétszáza t célszerű megnövelni. És hadd tegyem hozzá: ha erre azt mondják, hogy na de hát ez miért nincs most pontosabban szabályozva - egy elképzelés mögött mi van? A 13 fős, nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó képviseletnél önök azt írják az indoklásban, a mit szóról szóra átvettem: “A szavazati jog gyakorlásának feltételeiről, annak speciális szabályairól a választási törvény módosításának kell rendelkeznie.” Tehát hogy világos legyen: ha a tisztelt Országgyűlés elfogadná ezt a módosítást, ezzel, bármennyir e szeretnénk, nem az az elkötelezettség születik meg automatikusan, hogy ezt a szavazati jogot ilyen módon megadja majd az Országgyűlés, hanem a létszámot megjelölve nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a választási törvény vitája során, annak mérlegelésekor egy ilyen megoldásnak ne az legyen az akadálya, hogy az alkotmánymódosításban erre nem gondoltunk. Ennek a mérlegelésére kérem a tisztelt Országgyűlést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) (11.10) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Kösz önöm szépen, képviselő úr. A következő, aki szót kért ehhez a vitaszakaszhoz, Horváth János képviselő úr, Fidesz. Képviselő úr, öné a szó. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom az 1949. évi XX. törvény témájához néhány megjegyzés. Engedtessék meg, elnök úr, tisztelt Ház, hogy csupán pár mondatban emlékeztessem magunkat arra, amit én évtized óta emlékeztetés témájának szántam ebben az Országgyűlésben, azt, hogy az 1949. évi XX. törvénycikk egy bántó, pontatlan, csúnya cím . Most nem kerül sor annak módosítására, bár én az elmúlt évtized során számtalanszor adtam be módosító javaslatot; Horváth János se mindig sikeres ember, sose sikerült, most sem. És nem is kérek mást az Országgyűléstől most - és megköszönöm azt, hogy megh allgattak , csak emlékeztetem magunkat, hogy ez a törvénycikkszám helytelen, csúnya. És azért nem érvelek tovább, mert tudom, hogy az Országgyűlés, a most megválasztott Országgyűlés tagjai közül sokan, úgy érzem, a többség ezzel a témával az elkövetkezőkb en foglalkozni kíván. Ilyen gondolattal most leülök, és megköszönöm a meghallgatást. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Úgy gondolom, valamennyiünk számára megfontolandó és valam ennyiünk számára fontos szavak voltak ezek. Azonban tisztelettel fölhívom ismételten a Ház
