Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 8 (13. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
1184 elvonjuk, akkor a hitel bizonytalanná válik, és a hitelező könnyen bajba kerülhet. Mi tagadás, tisztelt hölgyeim és uraim, ez így is van. Mégis azt kell mondanom, hogy a tisztelt Ház, a Magyar Országgyűlés, általában a magy ar politika megspórolta annak a vitának a becsületes megvívását itt a Házban és a közéletben, hogy vajon a lakáshitelek esetében a jelzálogintézményt milyen felfogásban kívánjuk érvényesíteni Magyarországon: angolszász felfogásbane, vagy pedig egy kontine ntális felfogásban. Az angolszász felfogás szerint semmi akadálya nincs annak, hogy ilyenkor a bajba került kölcsönfelvevőt kitegyék a lakásából, miután léteznek azok az intézmények abban a világban, amelyek azonnal új lehetőségeket nyitnak a számára. A ko ntinentális Európában ez nem szokás, és nálunk nincsenek is olyan intézmények, amelyek az utcára került családokról képesek lennének gondoskodni. Ezért a kormány számításai szerint az a helyzet, hogy a hiteleiket visszafizetni nem tudó embereket kiteszik a hitelező pénzintézetek az utcára, majd utána azok munkanélkülivé válnak, egzisztenciájukban süllyedésnek indulnak, családjaik szétesnek, gyermekeikről az államnak kell gondoskodnia, összességében nagyobb terhet jelent a köznek és az államnak, mint ha kell ő időben avatkoznánk közbe. Ezért azt javaslom, hogy a megspórolt vitát folytassuk le. Ebben a vitában a kormány azt az álláspontot fogja képviselni, a kontinentális megközelítést, vagyis a kilakoltatást el nem fogadó jelzáloghitelezési rendszert teremtsü k meg Magyarországon. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemzeti együttműködés rendszerében az első akcióterv tehát összesen 29 intézkedést tartalmaz, és ezzel a 29, reményeink szerint önök által is fontosnak érzett változtatással kezdjük meg az új gazdasági rendszer felépítését Magyarországon. Tisztelt Ház! Mindezek együttesen azt jelentik, hogy most két fontos nemzeti ügyben tudunk változásokat véghez vinni, úgymint a magyar gazdaság talpra állítása és a szo ciális biztonság megteremtése terén. Közös erőfeszítéseinknek legyen elsődleges célja az, hogy a magyaroknak legyen munkájuk, amelyből meg tudnak élni. (14.00) Egymillió új munkahelyet akarunk létrehozni tíz év alatt, és minden intézkedésünk ezt a célt is szolgálja. Tisztelt Ház! Együtt döntöttük meg a régi rendszert, együtt fogjuk fölépíteni az újat, és úgy tervezem, hogy mindannyian együtt - nemcsak akik itt, a Házban ülnek, hanem Magyarország minden polgára együtt - leszünk majd az új korszak nyertesei. Az előttünk álló gondok nagysága mindenki előtt ismert. Találgatásoknak helye nincs. A költségvetésről szóló májusi adatokat mindenki megismerhette. Hatalmas kihívások állnak előttünk, és az ország közel sincs abban az állapotban, ahogy azt a korábbi kormá ny lefestette. Sajnos azt kell mondanom, hogy a költségvetésben továbbra is felettébb kétséges számok szerepelnek. Mindezt régóta gyanítottuk. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Mindez azonban a múlthoz tartozik, a múlt része, és mi most nem hátrafele n ézünk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindezekért az elszámoltatásnak nem kéne megtörténnie. Az elszámoltatásnak meg kell történnie (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik padsoraiban.) , de minket most elsősorban a jövő érdekel, és a jövő azt követeli, hogy higgadt, de határozott intézkedések sorozatával haladéktalanul megkezdjük a változtatást, a romok eltakarítását, a felelősség tisztázását és az újjáépítést. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy megosszam önökkel azt a gondolatomat is, miszerint a magyar g azdaság legnagyobb baja ebben a pillanatban az államadósság mértéke. Súlyos bűn terheli az elmúlt nyolc év lelkiismeretét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nyolc év alatt 53 százalékról 80 százalék közelébe vitték föl a magyar állam adósságát. Ez egy merénylet, nemcsak a ma élő magyarokkal szemben, hanem a
