Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1109 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Néhány nappal ezelőtt a miniszterelnök úr itt, ezen az emelvényen egyrészt felkérte a FideszKDNP képviselőit, hogy kezdjék el az alkotmányozási folyamatot, majd két perccel később nemzeti együttműködésről, a nemzeti együttműködés kormányáról beszélt. Úgy látom az eddig lezajlott vitából, hogy nem valószínű, hogy itt a nemzeti együttműködés meg tud val ósulni, hacsak nem a képviselő urak arra gondolnak, hogy a nemzeti együttműködésnek csak a FideszKDNP képviselői képezik a részét. Két példát hadd említsek. Ilyen súlyú törvényeknél azért vannak különböző tapasztalatok. Hadd emlékeztessem önöket a Ptk. el fogadásának folyamatára, ami megtörtént - bár tudom, hogy most megint előtte vagyunk , de itt komoly szakértői munka zajlott éveken keresztül. Jelen pillanatban azt gondolom, hogy itt is sokkal jobb lett volna, hogyha komoly szaktekintélyek kerülnek felké résre ebbe a bizottságba, nem pedig a parlamenti erőviszonyok kerülnek levezetésre. Ugyanúgy az egyik felszólaló képviselő már megemlítette, hogy a választási rendszerről is létrejött egy olyan paritásos bizottság, amely jelenleg azt a szándékát mutatja az előterjesztőknek, hogy komolyan szeretnék venni - legalább részben - a nemzeti együttműködést. Nos, az alkotmányozás ezen folyamata, ahogy önök ezt beterjesztették, úgy, hogy közben még egy alkotmánymódosítást is beraktak, ezt a nemzeti együttműködést pró bálja megcsúfolni. Azt gondolom - arra hivatkozással, hogy az ellenzék három pártja egyhangúlag utasítja el ezt a folyamatot, egyhangúlag gondolják, hogy nem így kell tenni , sokkal célszerűbb lenne, sokkal jobb lenne, ha az előterjesztők átgondolnák ezt a szándékukat, változtatnának rajta; nem a parlamenti erőviszonyokat, a kétharmados többséget képeznék le ebben a bizottságban, hanem új javaslatot terjesztenének elénk. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Normál hozzászólásra ké rt lehetőséget, tehát 15 perces keretben tudom megadni a szót Salamon László képviselő úrnak, KDNP. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr, és bocsánatot kérek a képviselőtársaimtól. Amit szeretnék elmondani, az az alkotmány 24. § (5) bekezdé sének a kérdése, ami sajnos nem fér bele két percbe, de talán, ha végighallgatják, nem fogják bánni, hogy ezt elmondhattam. Előtte azonban - mert erre már nem akartam külön kétpercest kérni , GaudiNagy Tamás képviselő úr utolsó felszólalása nem hagyott a tekintetben nyugtot, hogy említést tett az 1222es Aranybulla 31. pontjában említett ellenállási jogról. Kérem, az a történeti alkotmány rendje szerint is 1687ben megszűnt, mert akkor az Országgyűlés - hálául, hogy felszabadították az országot a török ur alom alól - lemondott erről az eszközről. Az igaz, hogy a mostani alkotmányban is van egy hasonló kitétel, hogy az önkényes hatalomra törekvéssel szemben - most nem szó szerint mondom - mindenki jogosult, sőt köteles törvényes eszközökkel ellenállni, de ez nem egészen ugyanaz, ami az 1222es Aranybulla 31. pontja volt. De ezt csak a történeti érdekesség kedvéért mondom, szerintem a képviselő úr is tisztában volt ezzel. Térjünk rá az alkotmány 24. § (5) bekezdésére, amit itt négy képviselőtársam is szóba hoz ott. Azt engedjék el nekem, hogy pontos jogszabályhelyeket mondjak, mert ez itt merült fel vitaként, és nem volt alkalmam utánanézni az 1995ös - ha nem tévedek - jogszabályalkotásnak, tehát számokat nem fogok tudni mondani, de a problémát össze fogom tudn i foglalni. (Dr. Szűcs Lajos: A '95. évi XLIV. törvény.) A XLIV. törvény módosította az alkotmányt? Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Sajátos párbeszéd alakult ki, de kérem azért, hogy maradjunk a rendnél. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) :
