Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 7 (12. szám) - Szűcs Erika (MSZP) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “Mi lesz a gyermekszegénység elleni - SZŰCS ERIKA (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
1084 Szűcs Erika, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti erőforrás miniszternek: “Mi lesz a gyermekszegénység elleni programmal?” címmel. Szűcs Erika képviselő asszonyt illeti a szó. SZŰCS ERIKA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! 2007ben az Országgyűlés egyhangúlag támogatta a “Legyen jobb a gyermekeknek” nemzeti stratégiáról szóló határozat elfogadását. Azóta számos intézkedés történt, amely a gyermekszegénység enyhítését célozta, hogy csak a differe nciált családipótlékemelést, a rászoruló gyermekek térítésmentes vagy támogatott étkeztetésének kiterjesztését említsem, illetve 2009ben az úgynevezett “Biztos kezdet” program továbbfejlesztésével bővült az első hároméves cselekvési program. A FideszKDN P által benyújtott és a parlament által elfogadott kormányprogramból nem világos, hogy a kormány kívánjae folytatni, azaz a következő időszakokban újabb hároméves vagy akármilyen időtartamú cselekvési tervekkel aktualizálni ezt a 25 évre szóló nemzeti str atégiát. Azt gondolom, a kérdés rendkívül fontos, hiszen közismert az, hogy Magyarországon több százezer gyermek érintett a szegénység által, és az ő társadalmi integrációjuk nem nélkülözheti azt a segítséget, amit ez a nemzeti stratégia megcélzott. Ezért kérdezem tisztelettel államtitkár úrtól, hogy mi lesz a gyermekszegénység elleni nemzeti programmal. Tisztelettel várom válaszát. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Soltész Miklós államtitkár úrnak. SOLTÉSZ MIKLÓS nem zeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Való igaz, hogy az elmúlt időszakban közösen szavaztuk meg ezt a programot, 3 tartózkodás volt, de szerintem ez hanyagolható. Viszont ami fontosabb ennél, azt gondolom, az akkori ellenzéki pártokat is az vezérelte, hogy olyan súlyos helyzetről van szó Magyarországon, amit közösen kell megoldanunk; és nemcsak úgy, hogy egy kormányzati ciklushoz kapcsolódik ez a kérdés, hanem kormányzati ciklusokon átívelő feladat okat próbáltunk meghatározni. Mi a program fő pontjaival, azt kell mondani, száz százalékig egyetértettünk. Azzal már kevésbé, hogy sajnos, ami az elmúlt három évben történt, nagyon sok tekintetben tovább növelték a gyermekszegénységet, sőt azt kell mondja m, hogy a nyomort mélyítették és szélesítették. Ezt azért mondom, mert a tapasztalat az, hogy mind az oktatás, mind a munkahelyteremtés területén nemhogy előrelépés, hanem visszalépés történt. És ami ennél talán még fontosabb, hogy ugyanúgy a szegényeket, a nyomorban élőket nagyon nagy mértékben sújtó egészségügyi területen is olyan megszorítások történtek, amelyek nemhogy segítették volna, hanem rombolták ennek a programnak az értékét. Éppen ezért teljesen természetes az, hogy a jövőben továbbra is folytat juk az oktatásnak azt a fölemelkedését, amit szeretnénk elérni, és a programunk ezt tartalmazta. Mindenképp nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a családtámogatási rendszerben jól elkülöníthető legyen a szegények és a rászorultak segítése és mindazon családo k segítése, akik adójukból saját maguk tudják gyermekeiket felnevelni, és ehhez kapjanak segítséget. Teljesen természetes, hogy az egészséget is helyre kell állítani. Tisztelt Képviselő Asszony! Nyilván a hároméves múlt lezárásaként meg kell nézni, hogy mi volt jó, mi volt rossz ebből, és utána folytatni kell, mert azt hiszem, ez közös ügyünk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
