Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 4 (11. szám) - Német László, nagybecskereki megyéspüspök emlékbeszéde - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - NÉMET LÁSZLÓ nagybecskereki megyéspüspök:
1018 Széles és megalapozott értelmiségi véleményt tolmácsolok a határon túlról a tisztelt Országgyűlésnek, amikor azt mondom, hogy a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges és megnyugtató megoldás. Bizonyos jogok megadása, elitek közötti megállapodások, akár kormányzati részvétel vagy másfelől jó gazdasági és sz emélyes kapcsolatok, mindezek taktikai eredmények, amíg a magyarellenes doktrína bármikor helyreállhat. Addig ugyanis a kisebbségi lét eredendő bizonytalansága fennmarad. Azt a tanácsot és azt a kérést közvetítem a Magyar Országgyűlésnek, de minden magyarn ak is, hogy forduljon közvetlenül a szomszédos többségi népekhez saját nyelvükön, és folyamatosan tájékoztassa őket a magyarokkal való viszonyt érintő összes kérdésről, az együttműködés esélyeiről és előnyeiről, és egyébként is ismertesse meg velük a magya r kultúrát. Azt is tudjuk, hogy Magyarország tekintélye milyen sokat segíthet az ottani magyaroknak. És nem becsülhetünk le semmilyen részeredményt. Még a kisebbségi jog gyakorlása is, jó magyar iskolák, sikeres magyar politikusok javunkra befolyásolják az ottani közvéleményt. Tisztelt Országgyűlés! Nem vagyunk egyedül abban a felismerésben, hogy a kulturális nemzet fogalma, elismerése és használata, továbbá megfelelő intézményesítése megfér a politikai nemzettel, sőt megoldást jelent mind a külső, mind a b első problémákra. Április 16án Pécsett a horvát és szerb államfővel közösen deklaráltuk, hogy a kulturális nemzet fogalmára alapozva régiós követelményeket állítunk a kisebbségi kérdés kezelésére, beleértve a kollektív jogok megadását és a kulturális auto nómia gyakorlásának demokratikusan választott saját intézményeit. Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Ez az Országgyűlés fontos törvényeket hozott a magyar nemzet egységének szolgálatában. Ezt az emlékülést is ebben a szellemben tartjuk. Ideje volt már, hogy ha a magyar nemzet egészéről és sorsáról beszélünk, ne fájdalommal teljen meg a lélek, hanem az együttlét örömével. Nagyon sok múlik önökön, hogy ez az öröm megmaradjon az egész nemzet számára. (Hosszan tartó taps. - A díszőr visszakíséri a köztársasági elnököt a díszpáholyba.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel megköszönöm köztársasági elnök úr szavait. Német László, nagybecskereki megyéspüspök emlékbeszéde ELNÖ K (dr. Schmitt Pál) : Most pedig felkérem Német László nagybecskereki megyéspüspök urat, fáradjon a szónoki emelvényre, és tartsa meg emlékbeszédét . (Német László püspök úr a díszpáholyból díszőri kísérettel a szónoki emelvényre megy. - Taps.) NÉMET LÁSZLÓ nagybecskereki megyéspüspök : Excellenciás Köztársasági Elnök Úr! Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr! Excellenciás Házelnök Úr! A Történelmi Egyházak tisztelt Képviselői! A Diplomáciai Testület Magyarországon akkreditált Excellenciás Tagjai! Tisztelt Ház! Hö lgyeim és Uraim! Az igazság szabaddá tesz benneteket - olvashatjuk János evangéliumában, a VIII. fejezetben, 32. versben. Nem tudjuk, hogy pontosan mikor, talán 996ban, valószínűleg a kölni székesegyházban Adalbert prágai püspök megkeresztelte Géza magyar fejedelem Vajk nevű fiát. A fiatalember a keresztség vizében az István nevet kapta. Ezt tartalmazza a legkorábbi Istvánlegenda, az úgynevezett nagyobbik, amely szerint, idézem: “Az Isten kegyeltje, Adalbert püspök kente meg őt, Vajkot hitének igazsága sz erint a keresztség olajával, és ő maga lett gyámola.” Ezzel az egyházi cselekménnyel a magyarok beléptek az európai úgynevezett civilizált nemzetek családjába. Abba a családba, amelyet a kereszténység formál mind a mai napig kitörölhetetlen jellegzetessége ivel. Ilyen jellegzetesség például a kultúra a legszélesebb értelemben; egyházi és
