Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - A kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István):
1005 Az indokolásban az szerepel, hogy a kisebb ségi önkormányzati képviselők száma álljon arányban a helyi önkormányzati képviselőkével. Jelentem, a két törvénynek egymáshoz ilyen értelemben semmi köze nincsen, és semmi gyakorlati hasznot nem hoz ez a fajta módosítás. Az MSZPfrakció ezt a törvénymódos ító javaslatot értelmetlennek, hibásnak és rossz üzenetet hordozónak tartja. A legfőbb problémáink három különböző téren foglalhatók össze. Az egyik problémánk etikai természetű. Itt szóba került már az egyeztetés kérdése. Arról volt szó, hogy volt egyezte tés. De ha ilyen mondatok hangzanak el, hogy hétfőn is beszéltünk róla, vagy: akikkel jóban voltam, azokat megkérdeztem, azokból látszik, hogy ezek nem valódi egyeztetések. Ha valódi egyeztetések lettek volna, akkor a kisebbségi önkormányzati vezetők nyila tkozatait láttuk volna. Ilyet nem láttunk. Ugyanakkor a törvényben világosan meg van fogalmazva, hogy az országos önkormányzat véleményt nyilvánít a kisebbséget e minőségben érintő jogszabályok tervezetéről. Hát ezt nem lehet úgy értelmezni, hogy ez folyam atban van. Ez vagy van, vagy nincs. Mi ilyet nem láttunk. A másik probléma gyakorlati vonatkozású. Ha indoklásként az hangzott el, hogy a helyi önkormányzati képviselők számának csökkentéséhez kell igazítani, akkor nyilvánvalóan az az érv, hogy költségcsök kentést tudunk ezzel generálni. De ezzel nem tudunk költségcsökkentést elérni, hiszen a kisebbségi önkormányzati képviselők nem kapnak a munkájukért illetményt. (Dr. Hargitai János: Nagy tévedés. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Óriási tévedés.) Pontosabba n csak akkor kapnak, ha ők maguk így döntenek erről, de amúgy költségtérítést kapnak, ami összesen 1,5 milliárd forint, ami nem egy nagy összeg. Ez a költségtérítés pedig nem fog csökkenni a jövőben sem. Ugyanakkor viszont a másik cél, amit kitűznek, hogy ne kerüljenek veszélybe az általuk ellátott feladatok, ha nem is veszélybe kerülnek, de legalábbis más minőségben tudják ellátni ezeket a feladatokat, bár lehet, hogy van, ahol el is lehetetlenülnének. Hiszen vannak feladatok az oktatás, a kultúra, a helyi önkormányzatokkal való kapcsolattartás terén, és még sok más lehetőséget nehezítenek meg ezzel. Például az említett bizottságok megalakítása is legalábbis furcsa egy háromtagú testület részéről. A harmadik és talán legnagyobb probléma részünkről egy polit ikai stratégiai probléma. Azt hiszem, abban az Országgyűlésben mindenki egyetért, hogy a határon túli magyarok segítése külön prioritást élvez. A kettős állampolgárság megadása, amit nagy többséggel támogatott az Országgyűlés, szintén erről szól. Egy kedve zményt akartunk és tudtunk megadni a határon túli magyarok részére. De ez csak az egyik lába az ő segítésüknek. A másik lába az, hogy milyen minőségben bánunk a saját kisebbségeinkkel. Ha itt rossz példát mutatunk, márpedig ez a törvényjavaslat, ez a módos ítás ezt mutatja, akkor vegyük észre, hogy rontjuk a határon túl kisebbségben élő magyarok jogait és lehetőségeit is. Mert ha visszakérdezünk, ha feltesszük a kérdést, hogy mi hogyan élnénk meg egy ilyet, bizony azt gondolom, mi nagyon rosszul élnénk meg e gy ilyet. Szerintem több frakció is megfogalmazna tiltakozó nyilatkozatot. Különösen érdekes ez a szlovák helyzet figyelembevételével. Elég komoly diplomáciai probléma van. Biztos, hogy nem segítünk ezzel. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! A kisebbségekhez való viszonyulás nem új keletű, már nagyon régi hagyományokra tér vissza. Itt szeretnék egy példát mondani Szent István idejéből zárszóként, ami talán elgondolkoztatja az előterjesztőket is. Szent István király Imre herceghez intézett i ntelmeiben ezt írja: Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad, és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig l e akarnád rombolni, amit építettem, vagy szétszórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Megkérem az előterjesztőket, azért, hogy ne szenvedjen nagy kárt országunk, a határon túl élő magyar kisebbségek és az itteni kisebbsé gek, ezt a javaslatot vonják vissza. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Jakab István) :
