Országgyűlési Napló - 2010. Az Országgyűlés alakuló ülése
2010. május 14 (1. szám) - Az alakuló ülés napirendjének elfogadása - Az Országos Választási Bizottság beszámolója a 2010. április 11-én és április 25-én megtartott országgyűlési képviselő-választásról, valamint a 2010. április 11-ei és április 25-ei országgyűlési képviselő-választás megszervezésével és lebonyolításával... - ELNÖK (dr. Horváth János): - DR. SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke:
11 országgyűlési képviselőválasztásokat ez év április 11ére, illetőleg 25ére. A kitűzés elegendő felkészülési időt biztosított ahhoz, hogy a választási szervek megfelelően felkészülhessenek, és törvényesen készítsék elő az országgyűlési képviselőválasztások lebonyolítását. Az Országos Választási Bizottság alapvető jelentőségűnek tekinti ann ak megállapítását, hogy az idei választásokon a választópolgárok, a jelöltek, a jelölőszervezetek, a választási szervek törvényes keretek között gyakorolták jogaikat és a választás törvényes rendben zajlott le. Ezen legfontosabb értékítélet, megállapítás u tán a választási folyamat logikája szerint fejtem ki mondanivalómat, beszámolónkat, három tematikai egységben: először a jelölésről szólnék néhány szót; utána a részvételi, érvényességi, eredményességi jellemzőket ismertetem; végül harmadikként az Országos Választási Bizottság jogi feladatait, illetve azt a jogi eszköztárat, amelyek működtetését jellemezni kívánjuk. 14.00 A jelöléssel kapcsolatban a legfontosabb dolgok: 44 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba az Országos Választási Bizottsá g, ezek közül 24 nem állított jelöltet, azaz vagy eredménytelennek, vagy l’art pour l’artnak bizonyult a jelölések fele. A 176 egyéni választókerületben az eddigi 20 éves gyakorlat során a legkevesebb jelölt, 810 képviselőjelölt gyűjtötte össze a választá shoz szükséges ajánlószelvényeket. Ez 20 százalékkal kevesebb, mint mondjuk, a 2006os eredmény volt. Megjegyzem, 19 független képviselőjelölt indult a választásokon. Ami a területi listákat illeti, 10 szervezet tudott ilyen listát állítani, míg országos l istát 6 szervezet állított, közöttük egy közös listát, mint ismert, két párt közösen. A területi listákra épülő országoslistaállításon pedig 3 önálló és 1 közös lista érte el a mandátumszerzéshez szükséges 5, illetve 10 százalékos küszöböt, azaz 5 párt ke rült a parlamentbe. A parlamenti küszöbértéket jelentő szűrő két olyan pártot állított meg, amelyik országos listát tudott állítani, de nem érte el az 5 százalékos küszöbértéket. Második témaként a részvételről, érvényességről, eredményességről. 8 millió 3 4 ezer választásra jogosult közül az első fordulóban 5 millió 172 ezer élt választójogával, 64,4 százalékos volt tehát a részvételi arány. Az első fordulóban valamennyi egyéni választókerületben érvényes volt a választás, és 119 egyéni választókerületben e gyben eredményes is. Ilyen értelemben második fordulót 57 egyéni választókerületben kellett tartani. Megemlítem, hogy ilyen nagy számú eredményes első fordulóra az egyéni választókerületekben 1990 óta még nem volt példa. A szavazás első fordulója is érvény es volt a területi választókerületekben, így második fordulót ott nem kellett tartani. A lehetséges 152 területi választási helyre, képviselői mandátumra 146 eredményezett ténylegesen mandátumot, 6 mandátum csúszott fel az országos listára, és lett ezáltal 64 kiosztható hely az országos listán. A második fordulóban a részvételi arány az elsőhöz képest mérséklődött, 46,7 százalékot ért el. Megjegyzem, a külképviseleti választásokon az első fordulóban a polgárok 77 százaléka, a második fordulóban 50 százaléka élt a külképviseleten leadható szavazatok jogával. Tisztelt Országgyűlés! Rátérve a harmadik témára, az Országos Választási Bizottság jogi feladataira: 2010 februárjában választotta meg a parlament az Országos Választási Bizottság 5 tagját, ez egészült ki az országos listát állító pártok delegáltjaival, 6 fővel, összességében 11 főre. A választás kitűzésétől az eredménymegállapításig 39 OVBülést tartottunk, 237 határozatot hoztunk. Néhány szót ezen határozatok jellegéről, keresztmetszetéről: 50 határozat volt jelölőszervezet vagy országos lista nyilvántartásba vétele; 164 jogvitát tárgyaltunk, kifogásokat, fellebbezéseket; 14 mentelmi ügyet; és ehhez képest volt egy negyedik kategória, amit nem sorolnék fel, az egyéb típusú határozatok. Ezen belül a jogorv oslati kérelmeknél két csoportról érdemes említést tenni. Lényegében a kampánnyal kapcsolatos jogszabály- vagy alapelvsértésekről 89 határozatot kellett hozni, és elég csekély volt a kampánycsend megsértésével foglalkozó határozatok száma, mindössze 17. Je lzem,
