Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 15 (254. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. december 14-ei ülésnapján elfogadott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény; a nagykorú személy döntéshoz... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP):
88 aláírt, kihirdetett, a Magyar Közlönyben megjelent törvénnyel kapcsolatos , újfent az általánosság szintjén megjelenített aggályait fogalmazta meg. Azt kell mondjam, hogy az elnök úr ezen lépésének alkotmányossága legalábbis megkérdőjelezhető, hiszen - még egyszer mondom - nem az elfogadott törvénnyel, hanem egy korábban már elf ogadott, kihirdetett, Közlönyben megjelent törvénnyel kapcsolatos aggályát egyfajta kétszeres vétó formájában jelenítette meg. Ezt a lehetőséget, ezt a megoldást a magyar hatályos alkotmány nem ismeri, ennek következtében ezt nem is teheti meg. Tisztelt Ké pviselőtársaim! Elnök úr is utalt rá, és az előbb Salamon képviselőtársunk is részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint nem áll rendelkezésre megfelelő felkészülési idő. Véleményem szerint és a szocialista frakció véleménye szerint - erre vonatkozóa n egyébként államtitkár úr az imént nagyon alapos megállapításokat tett - a felkészülési idő meghatározásánál figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek ebben az esetben relevánsak; jelesül, hogy a polgári törvénykönyv mint kódex valóban új, a s zerkezete, a szerkesztési módja is teljesen új. (18.30) Ugyanakkor tény az, hogy semmilyen forradalmi újdonságot nem tartalmaz, a rendelkezések túlnyomó része a jelenleg is jogrend részét képező, bár a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvben nem szereplő , az ítélkezési gyakorlatban kikristályosodott megoldásokat tartalmaz. És tudnunk kell azt is, hogy az a bizonyos május 1jén hatályban levő rész gyakorlatilag három olyan területet ölel föl, tartalmaz kevesebb mint száz szakaszban, ami egy átlagos jogász számára néhány hónap alatt, két és fél, közel három hónap alatt... - sőt, ha figyelembe vesszük, hogy november közepén a Magyar Közlönyben már olvasható volt ennek a szövege, nyilvánvalóan az alkalmazkodásra, a felkészülésre ettől az időponttól már mint vé gleges szöveg rendelkezésre állt. Ezek lényegében azt tartalmazzák, hogy a jövőben a törvény hatálybalépését követően nem lesz mód arra, hogy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezzenek bármely jogalanyt. Tehát a bírói alkalmazkodás lényege abban áll, hogy nem lehet korábban alkalmazott gyakorlatot alkalmazni a jövőben. A másik lényeges rendelkezés az alapítványokkal kapcsolatos, itt kifejezetten kedvező és a gyakorlat által kívánt módosításokról van szó. A harmadik esetében szintén nem lehet sem f orradalmi változásról, sem nagy számban előforduló ügytömegről beszélni, hiszen a sajtóhelyreigazítás körében a jövőben, amennyiben hatályba lép a polgári törvénykönyv, akkor a hű, valós tudósításért nem lehet senkit szankcionálni, vagyis ebben az esetben sem lehet arra számítani, hogy nagyszámú ügy öntené el a bíróságokat, az alkalmazkodás tömeges és szükségszerű lenne. Fölmerült az elnöki átiratban, és Salamon úr is említette a lépcsőzetes hatálybalépés kérdését. Én figyelmébe ajánlom képviselőtársaimnak , hogy vegyék elő a múlt vagy a közelmúlt vagy a régebbi múlt jelentősebb törvényeit, és még kisebb terjedelmű törvények esetén is azt fogják találni, hogy az a jellemző, az a tipikus, hogy nem egy, hanem a legtöbb esetben több alkalommal, több időpontban lép hatályba az adott törvény. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista képviselőcsoport és a minisztérium figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a társadalom jelentős szereplői, a jogkereső állampolgárok nagy szám a várja, hogy a polgári törvénykönyv újdonságai, jogbővítése hatályba lépjen. El kell mondjam, hogy a korábbi vita tekintetében, ha tartalmi aggály merül fel, ellenzéki képviselőtársaim mindössze a jegyességgel, a házastársi hűséggel, illetve a cselédszerz ődés bevezetésével kapcsolatos javaslataikat vagy véleményüket fogalmazták meg, míg a törvény hatálybalépése lehetővé tenné, hogy a versenyeztetési eljárás új formái, az elévülés öt évre emelése tartásdíj, kártérítési járadék esetén, a fogyasztók fokozott védelme, végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok, és sorolhatnám azokat az újdonságokat, amelyek majd 2011. január 1jétől lennének alkalmazandóak. De a legfontosabb, a cselekvőképességet kizáró gondnokság megszűnése már 2010. május 1jétől alkalmazható lenne.
