Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 15 (254. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. december 14-ei ülésnapján elfogadott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény; a nagykorú személy döntéshoz... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
85 javaslatai alapján ismét sor került a normaszöveg áttekintésére. Ennek során a köztársasági elnök által tett észrevételek túlnyomó többségének beépítésével fogadta el a Ptk.t az Országgyűlés. A Ptk. újabb részletes vizsgálatának lefolytatása így egyrészt szükségtelen volna, másrészt a Ptké.n és a kapcsolódó további négy törvényen már nem kérhető számon az alapjukat képező, frissen elfogadott és kihirdetett Ptk. tartalma. Az lenne kifogásolható, ha rendelkezéseik ellentétben állnának a Ptk.val, de ilyen megállapítás a köztársasági elnöki visszaküldő levelekben nem szerepel. A Ptké. úgy szabályozza a Ptk. ha tálybalépését, hogy az új kódex mintegy 1200 paragrafusából 100 lépne hatályba 2010. május 1jén, az egyéb rendelkezések pedig 2011. január 1jén. Így korábban lépne hatályba a kódex második könyve, amely tartalmazza a személyekre, a gondnokságra, az alapí tványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat. A később hatályba lépő könyvekben találhatóak a családjog, a dologi jog, a birtok, a tulajdon, a zálogjog, a kötelmi jog, a szerződések általános és az egyes szerződésekre vonatkozó szabályai, és az öröklési jog szabályai. A Ptk. hatálybalépésének időpontjára vonatkozó javaslat megtételénél alapvetően három körülményt kellett mérlegelni. Bár alkotmányossági szempontból a felkészülési idő számításánál kizárólag a törvény kihirdetésétől számított id ő vehető figyelembe, nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy az új vagy megváltozott rendelkezések a bíróságok, ügyészségek, a közjegyzők előtt jórészt ismertek, az előkészítés időszakában folyamatosan követhetők is voltak, ezért nem szükséges hosszú fel készülési idő a még hiányzó ismeretek megszerzésére. Az állampolgárokat mint jogkeresőket alapvetően érintő jogintézményeknél a jogbővítő hatású rendelkezések minél előbbi hatálybalépése indokolt. A Ptk. szabályozásának egyik alapvető célkitűzése a kiszolg áltatott helyzetben lévők jogi pozíciójának javítása. E cél érdekében például a Ptk. a cselekvőképesség tekintetében átfogó reformot irányoz elő, a nagykorú személyeknél a cselekvőképtelenség kategóriájának megszüntetésével általánossá teszi a cselekvőképe sség ügycsoportok szerinti korlátozását. Az állampolgárok érdeke amellett szól, hogy a jogbővítő rendelkezések minél előbb hatályba lépjenek. A későbbi hatálybalépés az állampolgárokat és a vállalkozásokat egyaránt érintő, nem kizárólag jogbővítő hatású re ndelkezéseknél indokolt. Ezeknek a szabályoknak az alkalmazása ugyanis a 2010. május 1jéhez képest hosszabb felkészülést igényel. Megemlítem, hogy a Ptk. számára szerkezeti és tartalmi szempontból is példaként szolgáló holland polgári jogi kódex egyes kön yvei többéves eltéréssel léptek hatályba. A két lépcsőben történő hatálybalépéssel kapcsolatban a köztársasági elnök úr azt is felveti, hogy a régi polgári jogi és családjogi szabályok 2010. május 1je és 2011. január 1je közötti időszakra módosulnak, maj d 2011. január 1jén hatályukat vesztik, így dupla felkészülést igényelnek a jogalkalmazóktól. Ezzel a megállapítással nem értünk egyet, ugyanis a 2010 májusától hatályba lépő cselekvőképességi szabályok miatt a régi polgári jogi és családjogi rendelkezése k már úgy módosulnak, hogy azokat a 2011 januárjától hatályba lépő rendelkezések is tartalmazni fogják. Így ezeket a rendelkezéseket nem kell kétféleképpen megtanulni, hanem néhány új szabályt már korábban szükséges alkalmazni. A köztársasági elnök úr a lé pcsőzetes hatályba léptetés elleni érvként hozza fel azt, hogy az előző Ptk. 2010. május 1je és 2011. január 1je között még hatályban lévő rendelkezéseit az új Ptk. alapelveinek megfelelően kellene értelmezni. Ezzel nem értünk egyet. Az egyes jogszabályo k alapelvei értelemszerűen csak az adott jogszabályra vonatkozhatnak. A Ptké. ezért az előző Ptk. 2010. május 1jét követően még hatályos rendelkezései tekintetében fenntartja annak alapelveit az előző Ptk. egészének hatályon kívül helyezéséig, azaz 2011. január 1jéig. Ugyancsak a lépcsőzetes hatályba léptetés hátrányainak példájaként említi a köztársasági elnöki levél az utaló magatartás szabályozását, hivatkozva arra, hogy a korábbi Ptk. 6. §ában foglalt rendelkezést a Ptké. 2010. május 1jével hatályon kívül helyezi, viszont az új Ptk. utaló magatartást
