Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 22 (256. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - GULYÁS JÓZSEF (független):
299 nem kerül birtokba, akkor is tudomásul kell venni, mert nem függesztették ki. Ezt senki nem vitatta, és miért mond olyanokat, hogy ez mit tudom én, milyen lobbiknak meg kinek az érdeke. Nem! A hivatalnak egy dolga van, hogy betartsa a jogszabályokat, más részt végrehajtsa, ha utána ebben jogerős bírósági döntések születnek. Úgyhogy határozottan visszautasítom, amiket állít, és válogassa meg a szavait, azt szeretném kérni, még itt a parlament falai között is! Ha természetesen olyan derülne ki a bírósági ít életekből, hogy itt bárki bármilyen törvénytelenséget csinált, soha nem rejtettük véka alá, mindig is eljártunk az ügyben, de még egyetlen ilyen vadászügyünk nem volt, ez sem, meg a többi sem, ahol bármelyik bíróság is ilyet állapított volna meg. Sokkal jo bb lett volna, ha megegyezett volna a két ellenérdekelt fél, akkor már régesrégen rendben lenne. A másik vicc meg az, hogy akiknek a nevében most szól, azok egyébként valóban vadásznak, és teljesen normálisan működnek. (20.40) De lehet, hogy az lesz az üg ynek a vége, hogy nem ők fognak ott vadászni, de az nem az MGSZHnak, nem a minisztériumnak, hanem annak a két társaságnak az ostobasága miatt lesz, akik nem tudnak ezen a területen megegyezni. Képviselő úr, ha százszor vagy százötvenszer leírja, akkor se tudunk mást mondani. Várjuk meg a bíróság jogerős ítéletét, ami most nyilván újra első fokon van, és lehet, hogy majd egykét év múlva vissza tudunk erre a témára térni. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gulyás József képviselő úr: “Egy éve történt a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság” címmel. Öné a szó, parancsoljon! GULYÁS JÓZSEF (független) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Közel egy éve a Magyar Narancs újságírója, Varró Szilvia megkérdezte a hatéves Csorba Biankát: Az ott ki, akit rajzolsz? Apuka és Robika - válaszolt. Mit csinálnak? - kérdezte tovább az újságírónő. - Lovacskásat játszunk. Én meg R obika. Ő mindig elesik a lóval. Én nem. - Te már nagyobb vagy és ügyesebb? Bianka válaszol: A picurka feje Robikának szét van lőve. - Szép ház. Most rajzold, ahogy kiég - és a nagymamájához bújik. Nem akarom megmondani a néninek, hogy meghalt Robika - faka dt ki Bianka. - Nem kell megmondanod, rajzoljunk tovább - szólt a gyermekhez az újságírónő. Tisztelt Országgyűlés! Éppen egy éve, hogy 2009. február 22ről 23ára virradó éjszaka különös kegyetlenséggel, nyilvánvalóan rasszista indítékkal kivégezték Tatárs zentgyörgyön a 27 éves Csorba Róbertet és négyéves kisfiát, Csorba Robikát. Pusztán a különös szerencsének köszönhető, hogy Csorba Renáta csak megsérült és életben maradt. Közismert, hogy az elkövetők elfogását nehezítette, hogy a kettős gyilkosságot követ ő helyszínelés során több hatóság is elégtelenre vizsgázott. A rendőrség nem vette át a rokonoktól a nyilvánvaló bizonyítékokat, a töltényhüvelyeket és a véres ruhákat, a saját teóriájához ragaszkodott, közben elmaradt a forrónyomos nyomozás. Miután nyilvá nosságot kaptak az elfogadhatatlan és magyarázhatatlan szakmai hibák, több vizsgálatot is elrendeltek a rendőrség, a tűzoltóság és az egészségügy illetékesei, ám nem ismerhettük meg sem a belső vizsgálatok, sem a kormány által indított vizsgálatok dokument umait. Így az egyik releváns kérdésre már soha nem kapunk választ: vajon ugyanígy viselkedtek volnae a hatóságok abban az esetben is a helyszínen, az azt követő tizenkét órás mellébeszélés, majd ennek kivizsgálása során, ha az áldozatok nem cigányok: Pusz ta szakmai inkompetencia történt Tatárszentgyörgyön, vagy a hatóságokat megtévesztette saját mindennapos előítéletük? Nyilvános kormányzati jelentés hiányában kénytelen vagyok egy civil jogvédők által tavaly tavasszal készített jelentést idézni. Az Európai Roma Jogok Központja, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért közös dokumentumából most
