Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 22 (256. szám) - Lakos Imre (SZDSZ) - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez - “Ki a felelős a parkolási rendszer fenntartása érdekében szükségessé vált törvényhozási kötelezettség elmulasztásáért?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár:
242 megtisztelik jelenlétükkel a parlament ülését, üléstermét, de hát ezt sok miniszter nem tette meg. Ezt nagyon sajnálom, én ezt nem tartom jó megoldásnak. A kérdés. Az Alkotmánybíróság a múlt év októb erében 2010., tehát ez év június 30ai hatállyal megsemmisítette a közúti közlekedési törvény néhány paragrafusát, illetve a helyi önkormányzatokról szóló törvény néhány paragrafusát, és egyben megsemmisítette a Fővárosi Önkormányzat egy rendeletét is, ame ly a parkolásról szólt. Tehát ez év június 30ával törvényi vonatkozású döntéseket hozott az Alkotmánybíróság, illetve a Fővárosi Önkormányzat rendeletét megsemmisítette. Ez összességében az országban is jelent problémát, hiszen a többi városban is kezelés re szorul ez a dolog, a fővárosban meg egyértelműen. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mulasztásos alkotmánysértésben vagyunk, és felhívta az Országgyűlést, hogy tegye meg a dolgát, hozzon olyan döntéseket, amelyek ezt a mulasztásos alkotmánysértést megszüntetik. A jogalkotás elmaradásának következményeképpen az önkormányzatok - nemcsak a fővárosi, de kiemelten a Fővárosi Önkormányzat - légüres térbe kerülnek. Nem zárható ki az sem, hogy a működő parkolási szisztémák, rendszerek egyszerűen összeomlan ak, azok további fenntartása ellehetetlenül. Azt gondolom, mindannyian látjuk, hogy ennek következményei beláthatatlanok, a nagyobb városokban káosz alakulhat ki, a környezetszennyezés mértéke is jelentős mértékben megnőhet, és azt gondolom, hogy mind az a utóstársadalom, mind a civil társadalom számára elfogadhatatlan közállapotok alakulhatnak ki. Államtitkár úr, ezért kérem önt, hogy a fenti tények ismeretében tájékoztasson arról, miért nem került a közúti közlekedési törvény módosítása a parlament üléssza ka elé még ebben a ciklusban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , annak ellenére, hogy egy tárcaközi munkabizottság ezt előkészítette, az asztalon volt, és nem került ide. Tájékoztatását várom abban a tekintetben is, hogy az e törvényalkotási hiány következtében kialakult állapotokról mi a véleménye, mi fog itt történni. Várom válaszát. (Béki Gabriella tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Oláh Lajos államtitkár úré a szó. DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszt ériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A múlt év novemberében - ahogy ön is mondta - az Alkotmánybíróság 2010. június 30. napjával valóban hatályon kívül helyezte a közúti közlekedési törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törv ény közterületi parkolás szabályait rögzítő szakaszait. Az AB határozata értelmében a tárcánk kompetenciájába tartozó közúti közlekedési törvény tekintetében azonnal megkezdtük a szabályozás módosítását, az IRM, a PM, az ÖM és a MeH részvételével már 2009. december 2án és 16án egyeztetést tartottunk, ahol kialakítottuk a Kkt. módosításának szabályozási kereteit. Ezt követően ez év január elejére elkészítettük az első tervezetet, és megkezdtük annak egyeztetését a szakmai szervezetekkel is. A beérkezett vé lemények alapján az átdolgozott tervezetet 2010. január 8án tágabb körben ismét leegyeztettük, majd azt a kormánykabinet és első olvasatban a kormány is megtárgyalta. Döntés született arról, hogy további széles körű szakmai egyeztetés keretében folytatódj ék ez az előkészítési folyamat. Az egyeztetések alkalmával számos politikailag érzékeny kérdés is előtérbe került, mint például a bevételek felhasználásának célja, illetve a bizonyítási eljárás rendszerének szabályozási igénye. A felvetett javaslatok súlyá ra tekintettel azonban tisztességesebbnek ítéltük, ha az előterjesztést csak a választásokat követően tárgyalja meg az Országgyűlés. Ma már ismert a választások időpontja is, ezért megítélésünk szerint az új kormány kellő időben be tudja nyújtani a törvény javaslatot az Országgyűlés elé, így az Alkotmánybíróság által megjelölt időpontig a jogalkotási kötelezettség teljesíthető. A folyamatos egyeztetések addig is elősegítik az önkormányzatok felkészülését a szükséges rendeletmódosításokhoz.
