Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 22 (256. szám) - Dr. Bőhm András (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - “Nyilvánosságot, most!” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ):
212 magyarázhat, ön bármit mondott, elégtelen az, amit nyolc évben a fogyatékosokkal tettek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Válaszát nem tudom elfogadni. (Taps a Fid esz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Képviselő úr nem fogadta el a választ, kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 170 igen szavazattal, 142 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett a választ el fogadta. Dr. Bőhm András (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - “Nyilvánosságot, most!” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Bőhm András, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: “Nyilvánosságot, most!” címm el. Képviselő úr! DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ) : Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mintegy húsz éve annak, hogy a rendszerváltás utáni Országgyűlésben két szabad demokrata képviselő először indítványozta a pártállami múlt talán legtitkosabb szeletének feltárását, ered ménytelenül és sikertelenül. Az elmúlt két évtizedben rendszeresen felmerült az igény a múlt feltárására, majd a kezdeményezések rendre el is süllyedtek. A rendszerváltást követő időszakban számos, a kommunizmus államvédelmi hatóságai által gyűjtött dokume ntációs anyag elveszett, esetleg lappang. Emiatt is fontos volt a múlt évben a Kenedi János történész vezetésével végzett kutatás, amely az NBHnál őrzött mágnesszalagok révén próbált közelebb jutni az igazsághoz. Tavaly novemberben sikerült leolvasni és k imenteni azoknak a nyolcvanas években készített mágnesszalagoknak a tartalmát, amelyek a hálózati személyekre, a célszemélyekre vonatkozó adatokat és a központi kémadattárt tartalmazzák. Az összesen 40 megabájtnyi anyag több tízezer tételből álló adatbázis t tehet ki, de ezt egyelőre csak a lementett adatok állítólagos titokgazdája, a Nemzetbiztonsági Hivatal ismerheti meg. Az elmúlt hetekben az egyik közösségi portálon és egy internetes fórumon sokan jelezték: ismerni akarják, mit tartalmaznak az NBHnál őr zött mágnesszalagok, tudni szeretnék, mit foglalna magában egy ésszerű dossziétörvény. A nyílt levelek aláíróinak elhatározott szándéka, hogy ebben a konkrét kérdésben kifejthessék véleményüket a kutatással és az információszabadsággal összefüggő alkotmány os jogokról - írták annak a konferenciának a szervezői is, amelyen új dossziétörvényt, az állambiztonsági iratok nyilvánosságát sürgették. Ezen a konferencián is felmerült - logikusan , hogy ha az adatokat a szalagokra a valamikori Belügyminisztérium vitt e fel, ebből egyáltalán nem következik az, hogy most az NBH lenne a titokgazda. Szeretném hinni, hogy nincs folytonosság a pártállami állambiztonsági szolgálatok és a jelenlegi nemzetbiztonsági szolgálatok között. Álláspontom szerint a jogutód nélkül megsz űnt állambiztonsági szervezetek iratai tekintetében a mindenkori kormány a titokgazda. Kérdéseim a következők: egyetérte ön azzal, hogy a most lementett mágnesszalagokon lévő adatok vonatkozásában nem a Nemzetbiztonsági Hivatal, hanem a kormány, illetve a kormányfő a titokgazda? Nem érzie magát felelősnek abban a kérdésben, hogy az ígéretek ellenére nem született meg, és ebben a ciklusban már nem is lesz meg az úgynevezett dossziétörvény? Egyik előbbi kérdésemre sem kérek választ, ha a következő kérdésemr e igennel válaszol: ugye, még a választások előtt nyilvánosságra hozzák a szalagok tartalmát?
