Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ülésnap programjának ismertetése: - Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KATONA KÁLMÁN (független):
146 többsége nem fogja azt támogatni. A vitákat belül lefolytattuk, nyíltan, nem úgy, mint itt; a vitánk eredménye az lett, hogy azok, akik a gazdaság szempontjainak érvényesülését és az azzal ka pcsolatos költségeket, illetve azok fedezetét hiányolják, a frakcióban erősebbek voltak. Én azonban nagyon bízom abban, hogy jelentős konszenzussal széles támogatást kap ez a törvény, és abban is nagyon bízom, hogy a következő parlament meg fogja tenni azo kat a lépéseket, amelyek konkréttá, végrehajthatóvá és számon kérhetővé teszik a klímavédelem szempontjából előttünk álló fontos feladatokat. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Velkey képviselő úr. Tisztelettel köszön töm képviselőtársaimat. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. A hozzászólások következnek 15 perces időkeretben. Katona Kálmán független képviselő úrnak adom meg a szót. KATONA KÁLMÁN (független) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Eddig mindig olyan képviselő szólt hozzá, aki egyben aláírója is a törvényjavaslatnak. Ez nyilván korlátozta gondolati szabadságukat. Nagy Andor remek mondatot mondott. Azt mondta, hogy elindult a zöldvonat, megy körbe a világon, és erre nekünk is f el kell szállni. Én is felszálltam erre a zöldvonatra. Ha megengedik, én leszek az ellenőr, megnézem, hogy vane a mozdonyvezetőnek jogosítványa, tudjae az útirányt, és ez a törvény alkalmase arra, hogy ennek segítségével eljussunk oda, ahová szeretnénk. Eddig többnyire a célokról beszéltek. Ezekkel a célokkal messzemenően egyetértek, a törvény minden konkrét elemével, azzal, hogy a széndioxidkibocsátást csökkenteni kell, azzal, hogy részt vegyenek a társadalmi szervezetek a döntéshozatalban az ügyek na gyobb, szélesebb területén. Rögtön hozzáteszem, nem tudom pontosan meghatározni, hogy mi lesz az az éghajlatváltozás szempontjából jelentős ügy, hol fog ez eldőlni, de valahol majd biztosan. Nagyon fontos a zöld területek védelme, talán elsőként kellett vo lna mondanom a klímavédelmi alapot és a kutatásfejlesztés kérdését. Mi a bajom ezzel a tervezettel? Az első bajom az, hogy akik ezt készítették, nem ismerték a jogalkotásról szóló törvényt. Ha kezükbe veszik és végignézik az elkészült művet, akkor nem tud ják megmondani, hogy miért a végén van az a 26. §, ahol ez a bizonyos útiterv fogalom megjelenik. Azt sem értem, hogy miért nem írtuk le mi magunk az útitervet, ugyanis az útiterv ebben az anyagban egy országgyűlési határozat, amit aztán később felülírunk kormányrendelettel és miniszteri rendelettel is. Tehát itt egy meglehetős káosz alakult ki. Elkezdem a törvényt olvasni, és azt olvasom a 2.§ban, hogy hivatkozik az útitervre. Majd ha elolvassuk az útitervet, oda van írva, hogy “későbbiekben útiterv”, de utána már nincs több, csak egyetlenegy paragrafus, előtte ellenben van 25. Tehát itt a szerkesztéssel baj van. Aztán: mi az a preambulum? Ha a preambulumot megnézzük a jogalkotási tervben, van egy négyoldalas deklaráció, amelynek, megint megjegyzem, minden egyes céljával egyetértek, de ezt így nem lehet megcsinálni, mert akkor ez nem törvény. Amikor azt mondjuk valamire, hogy országgyűlési határozat, abban szoktunk kifejezni óhajokat, célokat az Országgyűlés és a kormány számára. A törvényben nem, a törvény ben már megmondjuk. A törvényben nem mondhatunk olyat, hogy felhatalmazást kap a kormány! A törvényben a kormány feladatot kap: készítse el a kormányrendeletet. És a kormány fogja elkészíteni a következő lépést, mondja meg, hogy melyik miniszterhez mi tart ozik. Ugyanis honnan tudjuk azt biztosan, hogy ugyanez a kormányzati struktúra lesz örökké? Sőt biztosan tudom, hogy nem ez lesz. Tehát a törvénynek olyannak kell lenni, ami cikluson túl is érvényes, használható, és a benne foglaltak számon kérhetők. (11.2 0) Ez az anyag sajnos ezeket a feltételeket messzemenően nem teljesíti.
