Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Az ülésnap programjának ismertetése: - Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
134 haladt, és ezekben a zöldalkotmányozást érintő kérdésekben a Ház nem pártpolitikai alapon szavazott. Nemz eti ügyként fogta föl egyként a patkó mindkét oldala, és remélem, hogy egyként fogja fölfogni a mostani döntéshozatal során is. És törvény kell. Magam jogászként időnként elborzadok, hogy a végrehajtó hatalom az Országgyűlés aktusait hogyan kezeli. Ha vala mi csak országgyűlési határozatban van, az felejthető. Időnként nehézséget okoz ez fontos környezetvédelmi kérdésekben, hiszen a különböző környezetvédelmi programok is ilyen megítélés alá esnek. Ezért, és ezen rossz tapasztalatok okán én is azt gondolom, és a Magyar Szocialista Párt azt támogatja, hogy törvényben foglaljunk állást az éghajlat védelméről. Vane arra lehetőség, hogy ezt megtegyük most, különös tekintettel arra, hogy nem vita nélküli. Miért is lenne vita nélkül való egy ilyen, a társadalom mi nden egyes tagját, a társadalom minden egyes szegmensét érintő törvényjavaslat? Elsősorban is azért látok és lát a Magyar Szocialista Párt lehetőséget, hogy ezt a törvényt változtatás nélkül elfogadjuk, mert ez az ország érdeke. Ez az ország érdeke, ez az itt lakó állampolgárok mindegyikének az érdeke, ez a Kárpátmedencében lakók érdeke, és ez Európa érdeke is. Márpedig hogyha ezt belátjuk, akkor azt gondolom, egy felelősen gondolkodó Országgyűlés a ciklus utolsó napján is akár meghozhatja ezt a döntést, u gyanis ez nem egy aktuális kormányra szabott fogalmazás, ez nem egy aktuális kormányra szabottan megfogalmazott törvényjavaslat. Ez akkor is így van, hogyha hitem és reményeim szerint a mostani színezetű, akkor is, hogyha nem így alakul, egy más színezetű kormány van, a Magyar Köztársaságban lakó valamennyi állampolgár érdekében köteles azt a folyamatot folytatni, amit ennek a törvénynek az elfogadásával kezdünk. Merthogy egyébként egy folyamatról van szó, egy folyamatról, és arról, hogy ennek a konkrét bel ső tartalma, időzítése és időnként az ehhez rendelt eszközök miként alakíthatók, abban a mindenkori kormányoknak a felelőssége jelenik meg, vissza kell hogy hozzák útitervként ezeket az elképzeléseiket a Házhoz. Azt gondolom, hogy mivel így is, úgy is magy ar lesz a következő kormánya is Magyarországnak, a magyar érdeket természetes módon tiszteletben fogja tartani, mi több, érvényesíteni fogja. Nem is úgy általában valamilyen érdeksérelemről lehet hallani, sokkal inkább bizonyos gazdasági érdeksérelmek azok , amik borzolják a kedélyeket, és időnként olyan érzetet keltenek, minthogyha valami túlzás, a gazdaság szereplői ellenében való döntésről lenne itt szó. Szili Katalin is gazdagon érvelt amellett, hogy a gazdaság általános érdeke is, hogy e törvény elfogad tassék, és hogy ennek megfelelően a gazdaság működése átalakulhasson. Gyanítom, hogy gazdaságpolitikává is kell tudni formálódnia a környezetvédelmi törvényben megfogalmazott kívánalmaknak, és hogy ez így lehessen, és valóban egy olyan új, versenyképes gaz dasági struktúra alakulhasson ki Magyarországon, ami a jövő versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, ahhoz meg elengedhetetlen, hogy ezt a törvényt meghozzuk. De miért is? Azért, mert aki nem indul időben, az nemcsak a rövid távú futóversenyeken, ha nem a gazdaságban is lemarad, márpedig itt, ennek a törvénynek a kapcsán nem attól kell félni, hogy a kibocsátáscsökkentési vállalásunkat megtesszüke avagy sem, hanem igazából attól van félnivalónk, hogyha tovább halogatjuk a döntést, és ezáltal a nemzetk özi gazdasági versenyképességi futóversenyben lemaradunk. Ez egy rossz hír volna a magyar gazdaság szereplői számára, de ennél sokkal rosszabb üzenet volna az, ha ez egyidejűleg az emberek, az itt élő emberek kiszolgáltatottságának a növekedésével járna. É s nem feltétlenül csak azért, mert egy nem versenyképes gazdaság bizony nem ad stabilitást a munkahelyek tekintetében, hanem egészen szigorú biológiai létük vonatkozásában, napi szükségleteik kielégítése vonatkozásában növelné a kiszolgáltatottságot. Éppen ezért arról kell beszélni, hogy vajon a kibocsátáscsökkentésre a törvényjavaslatban vállalt számok helyeseke vagy sem, de itt is elhangzott, ezek teljesíthetők, és hogyha ezt bevállaljuk, és ennek megfelelően lépünk, akkor új iparágak, új munkahelyek és nagyobb biztonság az energiafelhasználás tekintetében, ezek lépnek az előtérbe. Ennek megfelelően tehát a Magyar