Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. február 16 (255. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
126 Az, hogy a lengyelek 12 évet kaptak - úgy gondolom, ha Magyarország 50 évet kap na, és maradnának a jelenlegi állapotok, akkor sem tudna élni ezzel a lehetőséggel, hiszen 8 évnek vagy 7 évnek elégnek kellett volna lennie arra, hogy az alapvető kérdéseket tisztázzuk. De ez nem nagyon sikerült. Képviselő úr már előre jelezte, hogy én ma jd azt fogom mondani, hogy az ellenzék miket nem támogatott. Én nem mondom ezt, egyet mondok: lehet, hogy nem voltunk elég bátrak, és abban a fenyegetettségben - az utcai demonstrációk emlegetése meg az időnként még ennél keményebb szavak elhangzása között - nem volt merszünk minden olyan ügyet végigvinni, amit, úgy gondolom, a szakma érdekében végig kellett volna vinni. Ezek nagyon egyszerű ügyek lettek volna, főleg a bérleti jogrendszer stabilizációs intézkedései, mert úgy gondolom, hogy igazából a család i gazdálkodókat és a nem családi gazdálkodókat is egyformán érinti, hogy a legelső a termelésbiztonság. Az öntözésről egy mondat, és tényleg vissza kell utalnom egy dologra, amit nagyon elleneztek. Kötelezővé tettük a szolgalmi jogot, hogy ne akadályozhass a meg egyetlenegy szomszéd sem, ha valaki öntözni akar, hogy ne vigyék át a területén a vizet. Ez most már ugyanolyan szolgalmi jog, mint az egyéb közművek ügye. A jelenlegi helyzet meg a nyolcvanas évek között vonnék egy rövid párhuzamot, nem merengve a m últon. De azért egyet tisztán kell látni: a nyolcvanas évek közepén lezajlott egy nagyonnagyon komoly modernizációs folyamat a mezőgazdaságban. Én akkor olyan helyen dolgoztam, amit aztán később sem nagyon érintettek a változások, hiszen állami cégnél vol tunk. Több ezer milliárd forintnyi fejlesztés történt, a legkorszerűbb európai és világszínvonalú technikát építettük be. Egy átgondolatlan politika ezeket a fejlesztéseket tette egy pillanat alatt lehetetlenné egy eszement kárpótlással, amit a képviselő ú r is megerősített, utána pedig egy olyan szövetkezeti törvénnyel minden termelőalapot kihúztak azok alól a vállalkozások alól, akik a vidék legnagyobb foglalkoztatói voltak, és nagyjából olyan 400 ezer munkahelyet szüntettünk meg egy tollvonással csak azér t, mert úgy gondoltuk, hogy nálunk majd a kisbirtok és akár a lengyel vagy bármelyik modell életképes lehet. Ami lehet, hogy az lett volna, csak nem azokon az alapokon álltunk már abban az időben, hanem a világban elismert, integráción alapuló szövetkezeti modellben dolgoztunk. Nagyon sokan vették át tőlünk utána azt a példát természetesen magánalapon, amit itt is meg lehetett volna csinálni. Most valami hasonló helyzet körvonalazódik. Mi egy átgondolt fejlesztéspolitikával újra százmilliárdokat fektettünk be állattenyésztési ágazatokba, a növénytermesztés modernizációjába, és most nagyonnagyon veszélyes üzeneteket hallunk, látunk, amiről persze majd nyilván az lesz, hogy magánvélemények, és hozzáteszem, hogy nem képviselő úr mondta ezeket. De miután ezek ú gy jelennek meg, mint a Fidesz képviselőinek a mondásai, azért nagyonnagyon veszélyes pályára állna a történet, ha valami eszement átszervezésbe kezdenének földbirtokpolitika ügyében. Ugyanis a jelenlegi földbirtokpolitika és a földtörvény is egyértelmű en a földhasználókat védi, nem a tulajdonosokkal szemben, hanem másfajta spekulációval szemben. Ezt biztosítja az előhaszonbérleti jog, meg ezt biztosítja az elővásárlási jog. Én azt olvasom mindenféle sajtóorgánumban, főleg a napokban, hogy ennek az eltö rlésére készülnek, ha kormányra kerülnek. Ha ezt eltörlik, onnantól kezdve több száz milliárd forintnyi beruházást fogunk kidobni megint az ablakon, ugyanis nem lesz ezeknek a működtetéséhez meg a termelőalap, és a még hivatalosan működő 150160 ezer munka hely fog egyik pillanatról a másikra enyészetté válni, és gyakorlatilag először minden a bankoké, utána meg az ócskavastelepeké lesz. Én ezt az időszakot nem nagyon szeretném megérni. Én erre hívom fel minden mezőgazdaságból élő figyelmét, hogy ezt az ágaz atot nem lehet dróton rángatni, és nem lehet a biológiát úgy kiszolgálni, hogy mondjuk, egykét éven belül gyökeres termelőalapváltozásokat hozunk létre. Sok feladatunk van, sok közös feladatunk van, de egyszer most már el kellene oda jutni, hogy ne a pol itika diktáljon, időnként ne az utca diktáljon, hanem üljünk le hideg fejjel, legalábbis azok, akiknek valamikor normális munkájuk is volt, és nem a
