Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - Fehérvári Tamás (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Verespatak után Csertés - hol marad a magyar állami érdekérvényesítés?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
2776 NFGM, illetve a kormány támogatni, mert ezen a jogcímen külön nevesített beruházások elsősorban terjedelmi okokból nem szerepeltethetők. Kérem a képviselő urat, hogy a válaszomat szíveskedjen elfogadni. Köszönöm szépen. Fehérvári Tamás (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Verespatak után Csertés - hol marad a magyar állami érdekérvényesítés?” címmel ELNÖK (Lezsák Sánd or) : Köszönöm, államtitkár úr. A napirendi ponton belül az utolsó kérdés következik. Fehérvári Tamás, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek: “Verespatak után Csertés - hol marad a magyar állami érdekérvénye sítés?” címmel. Fehérvári Tamás képviselő urat illeti a szó. FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Olyan kérdésben fordulok ma önhöz, amelynek megoldása nem tűrhet halasztást. Romániában, Gyulafehérvártól északnyugat ra, Csertés község határában egy újabb ciántechnológiás aranybánya beruházását tervezik. Mint azt bizonyára tudja, jövő januárban lesz a 10. évfordulója a nagybányai ciánszennyezésnek. Akkor a település melletti aranybánya zagytározójánál átszakadt a gát. Ennek következtében 100 ezer köbméter cianidtartalmú szennyvíz ömlött a Lápos patakon keresztül a Szamosba, majd a Tiszába. Ez a szennyezés súlyos ökológiai katasztrófához vezetett, többek között 1200 tonna hal pusztult el. Egy újabb romániai, Verespatakon létesítendő, szintén ciántechnológiával működő bányaberuházást több civil szervezet segítségével sikerült hosszú ideig megakadályozni; eddig, hiszen a 2008ban hatalomra került román kormány támogatta a bánya megépülését. Jelenleg gőzerővel folynak az eng edélyeztetési eljárások. Tisztelt Államtitkár Úr! További fejtörést okoz, hogy Csertésen úgyszintén tervbe van véve egy arany, illetve ezüstbányászati célú beruházás, amelynél szintén cianidos megoldást, technológiát kívánnak alkalmazni. Ezt várhatóan tám ogatni fogja a román kormány, hiszen 20 százalékos tulajdonosa ennek a beruházásnak. Egy itt bekövetkező leendő katasztrófa, gátszakadás nagyobb problémát okozhat Magyarországnak, mint a nagybányai. Hazánk egy ilyen baleset következményeinek fokozottabban van kitéve, mint a verespataki beruházásnál, Csertés jóval közelebb van a magyar határhoz, így a szennyezés a Maroson keresztül közvetlenül jutna a Tiszába. Azt hiszem, felesleges önnek tovább ecsetelnem, hogy a csertési aranybányaberuházás milyen veszély es Magyarországra nézve. Tisztelt Államtitkár Úr! Tetteke már lépéseket a csertési ciántechnológiás bányaberuházás megvalósítsa ellen? Várom válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szó t Kling István államtitkár úrnak. DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon fontos kérdésről van szó, amikor a Csertésen létesíte ni tervezett bánya környezeti hatásairól beszélünk. Ez az oka annak, hogy november 5én tárcánk írásos tájékoztatást adott a környezetvédelmi bizottság részére a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről.
