Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 19 (233. szám) - Fehérvári Tamás (Fidesz) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Törvényi szabályozás nélkül mit ér az örökségvédelem?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz):
1587 Ezért az át járókon a jelzőőrrel történő biztosítás a közlekedésbiztonsági követelményeket teljes mértékben kielégíti. Ezt bizonyítja az is, hogy a fénysorompók leszerelése óta ezen a vonalon egyetlenegy baleset sem történt a vasúti átjárókban. Az elvétve előforduló t eherforgalom mellett működtetett fényjelzés ugyanakkor azzal a veszéllyel járt volna, hogy azt az autósok figyelmen kívül hagynák, és téves beidegződés alakulna ki, amely könnyen tragédiákhoz vezethetne. A fénysorompók költségeit érintően: a képviselő úr á llításával ellentétben mindössze egy darab fénysorompó üzemeltetése kerül 11,5 millió forintba évente, amelyhez még hozzáadódik a rongálásból eredő helyreállítási költség. A leszerelés 0,51 millió forintos költsége egy éven belüli megtérülést jelent. A k önyvértéken 15 millió forinton nyilvántartott sorompóból anyagáron 5 millió forintnyi érték nyerhető vissza. Végezetül: a Villány és Harkány közötti vasútvonalas személyszállítás újraindítása jelenleg nincs napirenden. Amennyiben azonban a térségben olyan jelentős fejlesztés valósulna meg, amely a vasúti közszolgáltatási személyszállítási forgalom visszaállítását indokolja, természetesen nem zárkózunk el az újabb tárgyalásoktól és a vasútvonal sorsának újragondolásától. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kös zönöm, elnök úr. Fehérvári Tamás (Fidesz) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Törvényi szabályozás nélkül mit ér az örökségvédelem?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Fehérvári Tamás, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az oktatási és kulturális miniszternek: “Törvényi szabályozás nélkül mit ér az örökségvédelem?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A jelen pillanatba n Magyarországon több ipari beruházás terve, illetve építése veszélyezteti a tokaji történelmi borvidék kultúrtáji értékeit. A tájkép rombolása, a természeti értékek elpusztítása, a környezeti terhelés növelése ellentétesek az UNESCO célkitűzéseivel. A leg égetőbb kérdés egy átfogó világörökségvédelmi törvény megalkotása, amelyre a minisztérium már többször is ígéretet tett, azonban az ígérgetés sem a védett terület rendezett anyagi támogatásának a kérdését, sem a környezet tönkretételét nem oldja meg. Olya n felesleges, nagy és kártékony beruházások valósulhatnak meg, mint a tervezett szerencsi erőmű. A nemzetközi viszonylatban is szokatlanul nagy szalmatüzelésű erőmű engedélyezési folyamatában nem készültek el azok az elemzések, melyek a világörökségi érték ek védelmével, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos összefüggések feltárását szolgálták volna. A beruházás munkahelyteremtő hatása korlátozott, az általa ígért környezeti hasznok pedig számos kedvezőtlen mellékhatásokkal járnak. Nem vizsgálták, hogy a várható kedvezőtlen hatások, az imázsromlás a tokaji világörökség területén hány munkahelyet szüntetne meg például a borászatban. Az ilyen beruházások mellett a bekövetkező ingatlanárcsökkenés lehetőségeinek kérdése sem lett kivizsgálva. A nagy táv olságokból történő közúti szalmabálabeszállítás a világörökségi területen zaj- és légszennyezést okoz, veszélyezteti a világon egyedülálló tokaji mikroklímát. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint ökológiai, energetikai szempontból értelmetlen, nem fenntartható egy óriási méretű szalmatüzelésű erőmű megépítése és működtetése. Szerencs intő példa arra, hogy a törvényi szabályozás hiányában milyen veszély fenyegeti a tokaji borvidék értékeit. Kérdezem öntől: miért nem tájékoztatja a miniszté rium a közvéleményt (Az
