Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 28 (224. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ):
550 konszenzus, akkor ezzel óvatosan kell bánni. Éppen ezért hangsúlyozom, hogy a szülői felelősségvállalásra, a szülői önkéntességre is szükség van ehhez. A szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás új definíciójára nem adok be módosító javaslatot, bár azt hiszem, ha a jelenleg hatályos törvényt itt meg akarjuk változtatni, akkor behatóbb tanulmányokat kell folytatni erről. Olybá tűnik a definíció szerint, hogy ha nem szakrendszerű oktatást folytatnunk, akkor mintha ott nem is f olyna az alapkészségek fejlesztése. Azt hiszem, ilyen szétválasztása a dolognak nem biztos, hogy előbbre vivő. Hiszen miután magam is tanítottam felső tagozatban, tehát ötödikeshatodikos gyereket, például matematikában elképzelhetetlen, és nemcsak ötödikhatodikban, hanem később is, hogy az alapkészségek fejlesztése nélkül lehetne értelmesen tanítani a tantárgyat. Meggyőződésem egyébként, hogy ha bármelyik tantárgyat vagy műveltségi területet a pedagógus eredményesen akarja közel vinni a gyerekekhez, ha ki mondjuk ezt, ha nem, ha elhanyagolja az alapkészségek fejlesztését, akkor a siker biztos, hogy el fog maradni. Hiszen ebből származnak a fő gondok is. Amit még hozzá szeretnék zárásként tenni, hogy a PISAméréseket követően a parlament döntéseket hozott ar ra vonatkozóan, hogy milyen választ ad ezekre. Most, ebben a tanévben hatodikosok azok a gyerekek, akik elsős koruktól kezdve már az általunk 2003ban módosított törvény szerint vettek részt az alsó tagozatos türelmesebb oktatásban, vesznek részt ötödikha todikban az úgynevezett nem szakrendszerű oktatásban. Jó volna egy átfogó elemzést végezni, hogy ez a törekvésünk milyen hatással van, beváltottae a hozzá fűzött reményeket, akár az osztályozásnélküliség, vagy a szöveges értékelési rendszer bevezetése, va gy a bukásmentesség, és akkor tűzni ki új célokat, ha már a korábban meghozott döntéseink eredményét szakszerűen átvizsgáltuk, és annak tapasztalatait is összegeztük. (21.00) Azt gondolom a magam részéről, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot az említett módosítással meg fogom tudni szavazni, anélkül nem valószínű, hogy én magam támogatni tudom a szavazatommal. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Magyar Bálinté a szó. DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvis előtársaim! TataiTóth András képviselőtársam arról beszélt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája nem más, mint a szegregáció; nem ezt a kifejezést használta, de valójában arról van szó, hogy nagy különbségek mutatkoznak a különböző iskolák teljesítményei között. Ha a PISAjelentést megnézzük, azt látjuk, hogy a szegregáció az iskolarendszeren belül azokban az országokban kicsi, ahol hatosztályos az alapozó képzés. Elég egyszerű ennek utánanézni, és ez nem egy véletlen adat, háromévenként is métlődő felmérés eredménye. Míg Svédországban például egy gyermek teljesítményében az a tényező, hogy melyik iskolába jár, mennyit magyaráz, mindössze 10 százalékos - s Finnországban is hasonló , addig Magyarországon a gyermek teljesítményének 67 százalék át magyarázza az, hogy melyik iskolában található. Ezzel együtt a német, az osztrák, a belga, a magyar, a csehszlovák - most már nem csehszlovák, hanem cseh és szlovák - iskolarendszer az erősebben szegregáló iskolarendszerek közé tartozik, úgy, mint a mag yar, és ezekben az országokban egyaránt négyosztályos az alapozó képzés. A kérdés egyébként az - amit TataiTóth András is fölvetett , hogy a választás lehetőségét milyen szinten vetjük fel. Mert fel lehet vetni azt is, hogy a szülő tudjon választani. Nem tudom, hogy amikor a nyolcosztályos általános iskolát bevezették, akkor a szülő tudotte választani, vagy pedig bevezették ezt a rendszert, és kárhoztatjuke azt, hogy annak idején a négy elemi helyett nyolcosztályos általános iskolát vezettünk be. Lényeg ében bevezettük a 18 osztályos (Sic!) iskolát - hogy így mondjam , ez szétválik bizonyos területeken aszerint, hogy érettségit adó vagy nem