Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 14 (220. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat záróvitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter:
95 az új kihívásoknak, és őrizzük meg mindazt, a mi a magyar jogi hagyományból, márpedig a polgári jog alkalmazásának nagyon komoly, nemhogy évtizedes, de évszázadokra is visszanyúló hagyományai vannak, úgy gondolom, ennek a kettős feladatnak meglehetős sikerrel tettünk eleget. Ami a Nyitrai képviselő úr által elmondott konkrét felvetéseket illeti, megmondom őszintén, ezek hallatán én némileg megnyugodtam. Ha a FideszMagyar Polgári Párt úgy látja, hogy mindössze három... (Közbeszólásra:) Vitányi képviselő úr, elnézést kérek. Ha a Fidesz úgy látja, hogy m indössze három probléma van az új Ptk.val, hogy az egyesületre vonatkozó szabályok nem kerültek bele… - emlékszünk, nem kapta meg a parlamentben a kétharmados többséget az erre vonatkozó módosító indítvány, és én attól tartok, hogy az ellenzék padsoraiból hiányoztak nagyobb arányban a támogató szavazatok. Ami az ingatlannyilvántartás bírósági felülvizsgálatát illeti, a vita nem elvi, hanem nagyon is praktikus természetű. Abban az időrendben, azokat az elmaradásokat figyelembe véve, amivel ma az igazságszo lgáltatás működik, szabadnae az ingatlannyilvántartás időszerűségét a bírói kontroll mostani bevezetésével veszélyeztetni? Úgy gondolom, vigyázni kellene azokra az eredményekre, amelyeket az ingatlannyilvántartás időszerűségében sikerült az elmúlt évekb en elérni. És ez nem az FVM érdekei előtti elvtelen meghajlás, legfeljebb az FVM által elért eredmények tisztelete és azok iránti aggodalom. És ha az igazságszolgáltatásban, különösen annak az elektronizálásában sikerül érdemben előrehaladni, akkor magam i s úgy gondolom, hogy bizonyos körben továbbfejleszthető a bírói kontroll az ingatlannyilvántartás felett. Csak zárójelben: ilyen bírói kontroll természetesen a hozott határozatok bíróság előtti megtámadásának formájában ma is rendelkezésre áll. A zálogjog , lízing, faktoring ügyeire már utaltam. Azt hiszem, hogy komoly jogalkotás nem teheti meg, hogy ezekre a modern szerződéstípusokra nem ad olyan szabályokat, amiktől persze el lehet térni, ha a felek így kívánják, de számukra orientációt, mintegy zsinórmér téket mutatni mindenképpen szükséges. Nagyon örülök, hogy Hankó Faragó képviselő úr szóba hozta a további jogalkotás szükségességét. Igen, ha jövő héten az Országgyűlés áldását adja ezekre a javaslatokra, akkor előttünk áll a következő nagy munka. Természe tesen ez az Igazságügyi Minisztériumban a kormányzati apparátus egészével együttműködve nagy ütemben zajlik, de lezárható csak akkor lesz, ha a Ptk. végleges szövege ismertté válik. Szándékunk az, hogy a zárószavazást követően néhány héten belül a Ház elé terjesztjük nemcsak a Ptk. hatálybalépéséről szóló és egyben a szükséges más törvénymódosítások javát elvégző törvényjavaslatot, hanem több önálló törvényt, ami kapcsolódik az új Ptk.hoz, így például a hagyatéki eljárásról, a gondnokoltak nyilvántartásáró l és néhány más kérdésről szóló törvényjavaslatokat. Így válik teljessé a polgári jog újraszabályozása, és ennek keretében kell majd dönteni arról, hogy az új Ptk. rendelkezései mikortól lépjenek majd hatályba. É s nagyon indokolt az a megjegyzés is, ami arról szól, hogy nem elegendő a jogalkotás, fel kell készülni mindenkinek, ügyésznek, bírónak, ügyvédnek és persze a szélesebb jogkereső közönségnek is az új Ptk. nyújtotta lehetőségekre, általa támasztott követelm ényekre. Éppen ezért kezdeményezésemre az államreform operatív program keretében a kormány egy 200 millió forintos keretet különített el, támogatandó a bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők és más hivatásrendek szervezett felkészítését a polgári jog új sza bályaira. Magyarán, nem akarjuk a jogalkalmazást magára hagyni, hogy tessék, itt van az új törvény, lehet olvasgatni, hanem anyagi eszközökkel is szeretnénk az ő meglévő képző intézményeiket segíteni. (20.10) S végül engedjék meg, hogy arról a kérdésről sz óljak, amit Salamon és Vitányi képviselő urak oly nagy hevességgel vetettek fel: indokolte, célszerűe, elfogadhatóe a koherenciás módosító javaslatok ilyen nagy száma? Hozzáteszem, ha arányt számolunk a polgári törvénykönyv javaslatának paragrafusszáma és a koherenciás módosító javaslatok között, ez az arány nem lényegesen nagyobb, mint más törvények esetében időnként előfordul, de természetesen ez önmagában nem egy tartalmi érv.
